Folia archeologica 16.

G. Sándor Mária: A gesztesi vár építéstörténete

A GESZTESI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Várgesztes községtől

1 északra levő hegy kúpján — mely a környező hegyeknek nem a legmagasabb pontja — sűrű erdőtől övezve áll a gesztesi vár, a vértesi várrendszer

2 legnagyobb és legjelentősebb vára. Első említése során is már mint királyi vár szerepel 1332-ben.

3 Egy 1335-ből

4 származó oklevél ugyancsak chori Tamást mint a gesztesi vár várnagyát említi. 1387-ben Zsigmond király egyik oklevelében ,,ad Castrum nostrum" tesz említést Gesztesről.

3 13 38-ban

0 Mária királynő Gesztesen adott ki oklevelet ,, . . . datum in castro Geztus . . ." 1417-ben Vitány várával közös várkapitánya volt Gesztesnek.

7 1438-ban Albert a Rozgonyiaknak adta zálogba, amit 1458-ban Mátyás is elismert. Ennek ellenére 1444—1446-ban Újlaki Miklós mondhatta magáénak. 1460-ban Rozgonyi János tárnokmester és fia, valamint testvérei Üjlaki Miklósra ruházták a várban és tartozékaiban szerzett összes örök- és zálogjogukat. 1464-ben azonban a Rozgonyiak újra érvényesíteni akarták jogaikat a várra vonatkozóan az Újlakiakkal szemben, azonban 1465-ben, sőt még 1492-ben is az Újlakiak tulajdonában volt a vár.

8 1495-ben Ulászló Gesztesen vadászott.'-' A várat első ízben 1529-ben ostromolta a török, de ez alkalommal még nem vette birtokába.

1

0 1543-ban, Tata elfoglalása után vette be Gesztest és Vitányt, melyeket Tatához hasonlóan Achmed

1

1 felégetett. Ezután Gesztes újra magyar kézre került, majd 15 5 8-ban

1

2 megint a törököké lett a vár. Ekkor 35 főből álló őrséget tartott benne a török. 15 36-ban Tata bevételének hírére az őrség elszökött Gesztesről és Vitányról, s így Salm hadai az üres várat foglalták el.

1

3 Gesztest azonban a következő évben a törökök visszafoglalták,

1

4 és az 1568. évi békekötés 1 Várgesztes község Komárom m. tatai járás. 2 A XIV—XV. században a Vértes hegységben az oklevelek először Vitányt 1324-bcn, Gesztest 1332-ben, Oroszlánkő várát 1440-ben, Gerencsér várat 1364-ben, Szentgyörgyvárat 1464-ben említik. Történetük szorosan összefüggött egymással, valamint a tatai várral. 3 OL. Forgách es. lt. DL. 58—471. 1332. VII. 20. Chokakw vár és Geztus királyi várak várnagya: Péter fia Tamás mester. 4 OL. Forgách cs. lt. DL. 58.481. 1335. VI. 1. 5 Fejér Gy., Codex Diplomaticus. X/i. (Buda 1839) 333—336. 1387-ben Kanizsai Istvánnak szolgálatai jutalmául a gesztesi várhoz tartozó Győr megyei birtokot adományozta. 6 Uo. 418. 7 Hazai Okmánytár I. 311—312. „ . . .Silstrang Capitaneo Castrum Geztes ed Vitám Salutem . . ." 8 Csánki D., Magyarország történeti földrajza. III. (Pest 1830) 486.; Wenc^el G., Tata fénykora. (Tata 1879) 44—459 Rath К., A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei. (Győr 1861) 259. 1495ben II. Ulászló szeptember 21-én Tata és Gesztes között vadászott, ugyanez év október 4-én Gesztesen volt. 1

0 Rorbacber M., Tata története. (Tata 1888) 103. 1

1 Uo. 106. 1

2 Fekete L.—Káldi Gy., Budai török számadás könyvek 1550—1580. (Bp. 1962) 314. Gesztes 1558. VIII. 7. a gesztesi vár lovascsapatának . . . Velics A.—

Kammerer E., Magyarországi török kincstári defterek. II. (Bp. 1890) 227. Oszmán Diván aga 35 zsoldosával állomásozott Gesztesen. 1

3 Rorbacber M., i. m. 112. 1

4 Uo.