Folia archeologica 16.

Huszár Lajos: A horti XII. századi rézpénzlelet

IIUSZÄR LAJOS vagy régi települési helyekről előkerült éremanyag vizsgálata alapján a következő megállapításokat tehetjük. A Gyulafehérvár közelében feltárt temetőből XII. századi aprópénzekkel (C. 54., C.75., C. 133. és C.164.) együtt jött elő C.101. rézpénz. Az ezüstpénzek sorába az utolsó a C.164. lehet III. Béla korából.

7 Gellértegyhá^án (Békés m.) Árpád-kori temető ásatásakor a sírokból ugyancsak XII. századi aprópénzekkel (C.42., C.87— 88, C.ii9.,C.i5o. és C.169.) együtt került elő C.98. rézpénz. Az ezüstpénzek tehát Kálmán korától valószínűleg III. István koráig terjedő időből származnak. Utolsó lehet a sorozatban a C.119. veret.

8 Budán a Vár területén végzett ásatások folyamán a XII. század közepétől kezdve bukkantak fel pénzek (C.153., C.101.) majd II. Endre korától kezdve sűrűbben." Már e három lelet anyaga is sok tanulságot rejt magában, de ismeretes ezeken kívül még néhány lelőhely, melyeken szintén kerültek elő hasonló korú pénzek, csak sajnos az érmek nincsenek pontosan meghatározva. Ezek csak megközelítőleg árulják el az éremanyag természetét, de így is felhasználhatók a mi szempontunkból. Ilyen a Csalapus^tán (Kiskunhalas, Bács-Kiskun m.) kiásott régi lakóhelyről előkerült XII. századi aprópénzekből álló éremsorozat, melyben az utolsó veret talán III. Béla idejéből lehet. Ezek között szerepel a C.101. rézpénz.

1

0 Majd Bodoglár (Bács-Kiskun m.) határában előkerült hasonló korú éremsorozatban szerepelnek C.98. és C.101. rézpénzek.

1

1 Továbbá a Győr-újs^állási Árpád-kori temetőből kerültek elő érmek II. Béla—IV. Béla korából, köztük a C.98. rézpénz is. Végül említhető még két lelőhely.

1- Egyik Debeák (Bács-Kiskun m.), ahol az előkerült éremanyag IV. Béla pénzével zárul,

1

3 a másik pedig Csomorkány (Csongrád m.),ahol a régi temetőben friesachi dénárokkal került elő rézpénz.

1

4 Ezek a leletadatok természetesen más értelemben értékelhetők, mint a zárt leletek adatai, de több összevágó leletadat mégis mond valamit számunkra. Kétségtelen ugyan az is, hogy egyik-másik telepen vagy temetőben aránylag hosszú időt ölel fel a pénzek kora, tehát egy-két sírlelet anyaga még nem meggyőző bizonyíték, de ha figyelembe vesszük a jelen esetben, hogy a rézpénzek előfordulnak olyan temetők anyagában, ahol az érmek sora körülbelül a XII. század második felében zárul (Gyulafehérvár, Gellértegyháza, Csalapuszta és Bodoglár), viszont szerepelnek olyan leletanyagban is, melynek sorozata a XII. század második felében készült érmekkel indul (Buda és Győr), végül friesachi dénárokkal együtt is található (Csomorkány), akkor jogos a feltevés, ha a rézpénzek korát a XII. század második felére helyezzük, ami egyezik Jeszenszky Géza megállapításával, III. Béla korára vonatkozólag. Érdekes adalékként említhetjük, hogy a morvaországi és sziléziai leletű rézpénzeket ismertető Sejbal a leletkörülmények vizsgálata alapján ugyancsak arra a meggyőződésre jutott, hogy a rézpénzek semmi esetre sem készülhettek a XII. század közepén, hanem annál sokkal később, szerinte esetleg a XIII. század 7 Sabäu, /., i. m. 284—285. 8 Zalotay E., Gellértegyházi Árpád-kori temető. RF 7. (Bp. 1957) 3—47. ,

J Huszár L., BpR 17(1956) 209—217. MNM Adattár 39. G. I. 81. 40. 1

1 Uo. 39. G. I. 61. 26. 1

2 Lovas E., Győri Szemle 13(1942) 17. 1

3 MNM Adattár 39. G. I. 50. 22. 1

4 I

rarga A., Arch. Ért. 14(1894) 137.