Folia archeologica 16.

Huszár Lajos: A horti XII. századi rézpénzlelet

150 HUSZÄR LAJOS 97. Köriratban kis kör körül 4 ék 14 db 98. Köriratban kereszt szárai között 4 ék 5 db 99. Köriratban vonal felett és alatt 2-2 félhold 17 db 100. Köriratban vonal felett és alatt 2-2 ék 1-1 körívvel 15 db 101. Köriratban fekvő ( 4) szárainál 2 kis ív 9 db 102. Köriratban vonal felett pont 1 db 103. Köriratban vonal alatt I ponttal 17 db 104. Köriratban vonal felett kör, alatta félkörív 2 db 105. Köriratban vonal felett félkörív, alatta kör 8 db 106. Köriratban 1 -es számjegyhez hasonló jel 15 db 107. Köriratban előbbi jegy közepénél kis víz:zintes vonás 8 db 108. Köriratban görög П betűhöz hasonló jegy 18 db 109. Köriratban ugyanaz fordított helyzetben 2 db 110. Köriratban ugyanaz fordított helyzetben egyenes szárakkal 1 db ni. Köriratban ugyanaz fordított helyzetben szárai közt vonás. 8 db 112. Köriratban ékekben végződő ív 2 db 113. Köriratban ékekben végződő ívben kis vonás 1 db 114. Köriratban nagyobb ívben kisebb ív 14 db 115. Köriratban vonal felett körív 6 db 116. Köriratban vonal alatt körív 4 db 117. Bizonytalan jegyek 5 db 118. Barbarizált veret 1 db 119. Töredék 5 db CNH.I.102A. (Pótlék 16.) 120. Jegy nélkül 6 db 121. Az előlapi éremkép a rendes veretek tükörképét mutatja 2 db CNH.I.10}. 122. Jegy nélkül 51 db Összesen: 1061 db A leletanyagból levonható első következtetés, hogy a leletben mind a bizánci, mind a keleti típusú rézpénzek együtt fordulnak elő, tehát megint újabb kétségtelen bizonyítékot nyerünk arra, hogy a keleti típusú rézpénzek is magyar veretek voltak, és együtt forogtak a másik rézpénzfajjal. Ez különben már eddig is ismert tény volt. A leletben jelen van a rézpénzek ismert négy főtípusa, éspedig a kö­vetkező részvételi arányban: C. 98. 86 db, C.101. 916 db, C.102A. 8 db és C.103. 51 db. Túlnyomó számban szerepel tehát a keleti típusú C.101. rézpénz normális­nak tekinthető változata sokféle sziglával. Sziglákat találunk egyébként szokás sze­rint mind a C.98, mind a C.101. típusokon, de a sziglák általában ugyanazok, ame­lyeket már Jeszenszky is ismert nagy anyaggyűjtése alapján > és e lelet révén lénye­gesen nem bővült a sziglák ismert sorozata. Mindenesetre kiemelendő, hogy az egyik szigla (X szárai közt két ponttal) feltűnő nagy számban (248 db) fordul elő a többi szigla előfordulási számához viszonyítva. További megfigyelés, hogy a barbarizált veret tanúsága szerint e rézpén­zeket már a saját korukban is hamisították, vagy utánverték. Végül a lelet anyaga alapján megállapítható, hogy ezeket a rézpénzeket elég nagy mennyiségben verhették. Ugyanis főként a C.101. éremfajnak azonos sziglát viselő példányain a köriratok nem egyformák. Ez arra vall, hogy még a sziglavál­tozatokon belül is több verőtő készült e pénzek kiveréséhez. A C.98. esetében is

Next

/
Thumbnails
Contents