Folia archeologica 16.

Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások

A DOBOZI ÉS BASHALMI FALUXSATÁSOK 127 forrásokból is jól ismert elpusztult falvakon kívül — a korábbi évezredek településnyomai mellett — még jó néhány Árpád-kori falura is rábukkantunk. Másutt végzett terepbejárásaink eredményeit megerősítve, itt is azt tapasztaltuk, hogy a középkori falvak elsősorban a vízparton, vagy az árterület szegélyén sorakoztak, egymástól aránylag kis távolságra.

9 A terepbejárás eredményire itt nem akarok részletesen kitérni, csupán a Doboz környéki középkori településekkel foglalkozom bővebben. A Fekete-Körös kanyargós partjára települt Doboz ugyanis azon kevés alföldi falvaink közé tartozik, amelyekről legkorábbi Árpád-kori okleveleink is megemlékeznek. Története, ha hézagos adatokkal is, végig követhető a középkoron át, sőt a falu a török időket is átvészelte.

1

0 Szerencsés sorsát elsősorban annak köszönhette, hogy szinte áthatolhatatlan mocsarak és erdők vették körül még a XVIII. században is. A Fekete-Körös kanyarulataiban levő partos helyek viszont kitűnő szállást nyújtottak a középkorban éppúgy, mint a korábbi időkben. A mai Doboz közvetlen környezetében öt helyen, egymástól alig i—z km távolságra találtunk Árpád-kori településnyomokat (5 5. ábra). A falvak közül csupán kettő volt hosszú életű. A mai falu területén levő nyomok a késő középkori Alsó-Doboz korábbi korszakának emlékei, az ettől DK-re mintegy 4 km-re a „Faluhely" néven ismert területen pedig a török időkben elpusztult FelsőDoboz állott. A másik három település még az Árpád-korban elpusztult. Az AlsóDoboztól ÉK-re, továbbá a Felső-Doboztól DK-re levő falu a felszíni nyomok tanúsága szerint feltehetően a tatárjáráskor néptelenedett el, az Alsó- és FelsőDoboz között, a Flajdúirtásban levő kis település

1

1 pedig lehetséges, hogy még a tatárjárást sem érte meg. Feltehetően hozzátartozik a környék korai középkori településképéhez a ma „Sámson-várá"-nak nevezett kis földváracska is, amely Felső-Dobozzal szemben a Fekete-Körös jobb partján állott; sáncai ma is jól látszanak. Árpád-kori forrásaink csupán egyetlen Dobozt említenek. Amint azonban a terepbejárások bizonyították, öt település is állott egymás közelében azonos időszakban. Arra a kérdésre, hogy a források melyikre vonatkoznak, egyelőre nem tudunk válaszolni. Számolva korai falvaink osztódásával, feltehetjük, hogy több kis települést fog egységbe a Doboz falunév.

1

2 Az öt Árpád-kori település közül csupán a Flajdúirtásban levő alkalmas teljes feltárásra. Amint azt már említettem, a kis falu Alsó- és Felső-Doboz között középtájon feküdt. A megfigyelhető felszíni nyomok szerint 4—500 méter hosszan és ugyanilyen szélességben a Fekete-Körös kissé kiemelkedő bal partjára települt, mégpedig a Körös medrébe torkolló ÉK—DNy-i irányú egykori kis ér két oldalára. A területet az 1788-ban készült Harruckern-féle birtoktérkép

13 tanúsága szerint teljesen körülzárta az erdő

1

4 és a mocsaras vizenyős rétség. Ma 9 MériL, Arch. Ért. 81(1954) 138., I. kép.; S%ökt В., Arch. Ért. 82(1955) 86—90Kovalovs%ki J i. m. 32—33., I. kép. 1

0 Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Bp. 1963) 505.; S zabé /А, A dömösi adománylevél hely- és vízrajza. (Bp. 1954) 25. 1

1 Helyét az 5 5. ábrán —» jelzi. 1

2 Ilyenre gondolhatunk a két későbbi Doboz alapján. Hasonló lehetett a pannonhalmi apátság 1237—1240. évi birtokösszeírásában említett Tömörd is, amelynek határában három falu szerepel azonos néven. Erdélyi L., A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. (Bp. 1902) 777. 1

3 Gyulai Állami Levéltár Вт. T. 48. számú térképe. 1

4 A kipusztított erdőségekre utal a határrész mai neve: Hajdúirtás is.