Folia archeologica 16.

Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások

A DOBOZI ÉS BASHALMI ÁRPÁD-KORI FALUÁSATÁSOK Középkori régészeti kutatásainknak évek óta sürgető feladata, hogy ered­ményeivel méltóképpen járuljon hozzá a magyarság megtelepedésével kapcsolat­ban felmerült gazdasági, társadalmi és településtörténeti kérdések megoldásához. E munka alapvető feltétele, hogy néhány teljes egészében feltárt Árpád-kori falu emlékein keresztül tanulmányozhassuk a korszak életét. Ilyen nagyszabású feltáró munkára nálunk a közelmúltig nem kerülhetett sor. A legnagyobb Árpád­kori faluásatásaink (Tiszalök-Rázom, 1 Visegrád-Várkert-) alapvető fontosságú és sokrétű eredményt hoztak, de leletmentések voltak, a többi hasonló korú ásatásunk pedig alig néhány épület feltárására korlátozódott (Kardoskút-Hatablak, 3 Szarvas­Rózsás, 4 Fépcevis," 1 Pécs-Tettye 6 stb.). Az évek óta tartó Csongrád-felgyői 7 ásatás mellett 1962-ben lehetőség nyílt arra, hogy az Alföldön két elpusztult Árpád-kori faluban tervszerűen előkészített ásatásokat kezdjünk meg. E települések kiválasztásánál más-más szempont vezetett bennünket, de mindkettőnél egyaránt az a célunk, hogy a következő évek során a falut teljes egészében feltárjuk. Az alábbiakban a két ásatás eddigi eredményeiről számolok be röviden. Mivel mindkét helyen még nagyon távol állunk attól, hogy Árpád­kori falvaink számos településtörténeti stb. kérdése közül csupán néhányra is biztos és végleges feleletet adjunk, beszámolómat a feltárt jelenségek ismertetésére korlátozom, és rámutatok néhány újabban felmerülő kérdéscsoportra, amelyek­nek a megoldását az ásatások folytatásától várhatjuk. I. Az egyik ásatást a Békés megyei Doboz község Hajdúirtás nevű határrészé­ben kezdtük meg. E munka beletartozik az egész megyére kiterjedő régészeti településtörténeti kutatásokba, amelynek Szarvas környékén végzett részletéről már korábban beszámoltam. 8 A szarvasihoz hasonlóan a dobozi ásatást is terep­bejárás és a történeti források áttanulmányozása előzte meg. Elsősorban a régi Fehér- és Fekete-Körös partjain végzetünk terepbejárást. Itt a késő középkori 1 Méri 1., Arch. Ért. 79(1952) 49—65. 2 Méri István visegrádi ásatásainak eredményei még közöletlenek. 3 Méri /., Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. (Feldolgozás alatt). 4 Kovalovs^ki /., Arch. Ért. 87(1960) 32—41. 5 Nováki Gy., Arch. Ért. 83(1956) 51. " Parádi N., JPMÉ 1958. 129—134. 7 László Gyula a még közöletlen ásatásán előkerült árkokat említi „Őstörténetünk legkorábbi sza­kaszai" c. munkájában (Bp. 1961) 22. Az árkoknak Árpád-kori falvainkban betöltött szerepével kapcso­latban Méri István a felgyői árkokat is értékeli. L. Arch. Ért. 89(1962) 213—214. s L. 4. j.

Next

/
Thumbnails
Contents