Folia archeologica 15.

H. Kolba Judit: Epigráfiai adatok a kígyóspusztai öv kormeghatározásához

84 H. KOLBA JUD IT hetünk meg az apja pecsétein tapasztalt jelenségekhez képest. Ugyanazok a típusok, ugyanolyan jellegű betűk, talán még erősebb hullámvonalas díszítésekkel. Nála tehát a már kialakult XIV. századi típusok egyszerű átvételéről, továbbdíszítéséről kell beszélnünk. A nem királyi pecsétek közül még két igen hasonló típusú feliratot szeretnénk megemlíteni : egyik az esztergomi latinok pecsétje, amely a XIII. század végéről mutatja ugyanazokat a betűtípusokat (C, E, G, L, M, N, O?, R, S, T), amelyek vereteinken láthatók (IX. t. 2). Egészen hasonló Rudabánya 1300 körüli pecsétje is

2

6 (IX. t. 1). Összefoglalva a fenti, a pontosabb kormeghatározáshoz elengedhetetlen összehasonlításokat, a következőket állapíthatjuk meg. A királyi műhelyekben, királyi megrendelésre készült pénzek és pecsétek tanúsága szerint a kígyóspusztai gombok betűi inkább a XIV. század elejének, pontosabban Károly Róbert korának jellegzetességeit mutatják, figyelembe véve azt az alapvető, esetleg alakváltoztató jelenséget, hogy a pénzek és pecsétek feliratai általában domborítva készültek, szemben a kígyóspusztai veretek vésett betűivel. Bár a pecsétek között már valamivel korábban, a XIII. század végén is találunk hasonló alapformájú betűket, a rajtuk levő kisebb-nagyobb díszítések, jellegzetes betűtag kialakítások csak a XIV. század elejei anyagban mutatnak egységes párhuzamokat. Tóth Zoltán keltezése a csaton látható jelenet alapján történt, így ellentmondásosnak látszik, hogy a gombok feliratai félszázaddal későbbi időre vallanak. Véleményünk szerint ennek magyarázata az övcsat átalakításával van kapcsolatban. A csat egyik végén a jelenet egy része ugyanis hiányzik, a csatlezáró keret indokolatlanul vágja el a még folytatást kívánó képet. Ezt Tóth Zoltán úgy magyarázta,

2

7 hogy a letört csatvéget később átjavították. így elképzelhető az a magyarázat a kettő közötti időbeli különbségre, hogy a négy övveret az övcsat javításakor készült.

2

8 A paleográfiai módszerek segítségével más oldalról próbáltunk az annyit vitatott kígyóspusztai lelethez hozzányúlni, és ezzel azokat a szempontokat kívántuk bővíteni, amelyek segítségével elődeink vizsgálták a kérdést.

2

9 H. KOLBA JUDIT 2

6 A pontosan nem keltezett, és esetleg nem a királyi műhelyben készült emlékek között, már a XIV. század elejéről, szintén ismerünk néhány olyan feliratot, amelyeknek egy-egy betűje igen hasonló a kígyóspusztai veretek feliratain láthatókhoz. így az Ágnes ruha betűi (XIII. század legvége), a Szt. László herma belső feliratai, a márpodi, a nagyselyki, a budaújlaki kelyhek, néhány gyűrű felirattöredéke, valamint a külföldi emlékek közül Draghiceanu, V., Cuertea Domneasca din Arges. Buletinul Comisiunii Monumentelor Istorice 10—16(1917-23) 67,69. találhatók egészen hasonló betűk. Ezeknek elemzésére jelen dolgozatunknál nem tértünk ki, bár e párhuzamok csak megerősítették a felirat keltezését. Magyar emlékekről bővebben Kolba /., i. m. 2

7 Tóth Z., i. m. 2

8 Tekintettel arra, hogy a meglevő négy vereten kívül még három darab biztosan a verethez tartozott, így a vereteken előforduló szentek ikonográfiái tulajdonságaival ill. a veretekre kerülésük okával egyelőre nem tudtunk eredményesen foglalkozni. 2

9 Dolgozatom megírásában nyújtott segítségéért ezúton mondok hálás köszönetet László Gyula professzornak, és Huszár Lajosnak, az érmek tanulmányozásában nyújtott készséges támogatásáért.