Folia archeologica 15.

H. Kolba Judit: Epigráfiai adatok a kígyóspusztai öv kormeghatározásához

80 H. KOLBA JUD IT pénzek, a pecsétek és néhány, feltehetően a királyi udvarban készült ötvöstárgy betűinek összehasonlítása. A felirat kormeghatározásához először a pénzeket kell megvizsgálnunk (27. ábra, VIII. t.). A pénz első helyre kínálkozik a párhuzamok közül alakjánál fogva is: a betűelhelyezésben ugyanis hasonló problémák merültek fel a kerek pénzek és az övveretek szintén köriratra elosztott betűinél. Mivel Tóth Zoltán a leletet hadtörténeti és viseleti adatok alapján 1260 körűire keltezi, az összehasonlítást IV. Béla pénzeivel kell kezdenünk (27. ábra 1). Két érmén találunk viszonylag hasonló betűket a BELA REX szövegben:

8 а В szára hasonló a kígyóspusztaiéhoz, a kissé duzzadt ívek rajza azonban sokkal egyszerűbb, mint a vereteken. Az E és az E rajza pedig más. Az A betűnél a jobb szár középső kidomborodása megtalálható ugyan, de más alakú, mint az övön. Az R zászlószerű díszei a vereteknél már nincsenek meg, a lábak rajza viszont kevésbé művészi. Eszerint IV. Béla pénzein nem találunk hasonló betűket. V. István érmein

9 (27. ábra 2) egyedül a H-ról érdemes megemlékezni. Inkább а XIV. századi pénzeken gyakori a kígyóspusztai övön látható forma, amely már itt is felbukkan: az ív rajza egészen hasonló mindkettőn. A pénzen látható alakban a duzzasztott ív egészen felül kapcsolódik a kiszélesedő szárhoz. IV. László

1

0 és III. Endre

1

1 pénzein jellegtelen betűkkel találkozunk (27. ábra 3-4), így a kígyóspusztai veretek szépen rajzolt betűi mellett nem említhetők összehasonlításul. Ottó

1

2 pénzein a G alapformája hasonló feliratunkéhoz, a betű egyenletes vastagsága miatt azonban a formája egyszerűbb. A többi betű teljesen kezdetleges változat. Bár időrendben félévszázadra haladtunk 1260-tól, mégis az egészen hasonló betűk Károly Róbert pénzein tűnnek fel (VIII. t. 1—2). Aranyforintjain

1

3 ugyanazon betűnek több formája még az új korszakba való átmenetet jelzi. Az A betű ugyan nem azonos formában található, a B, E, G, O, P egyszerűbb rajzúak a vereteken. A H-nak kétféle formája van: a mai változat és az övhöz hasonló ívelt forma. Az I, L, M (mai alakjában), N, R (részben), S betűk egészen egyező alakításúak. A legjobban Károly Róbert garasán

1

4 fedezhetjük fel a hasonlóságot. А С íve középen ugyanúgy betüremlik, az E hasonlóan ívelt változatban szerepel, a G is megegyezik, az E és N egészen azonos formájú, az О íve kívül duzzadt (csak a belső nyolcas kiképzést nem találjuk meg), az R lába végül szögletesen ugrik ki. A CNH.4

1

5 7^-je szintén a hasonlók közé sorolható. Az eddigiek alapján tehát a legtöbb hasonlóságot a Károly Róbert kori pénzek mutatták. Külön meg kell említeni Károly Róbert kis obulusát, melyen sokkal sematikusabb betűk között az О hívja magára a figyelmet: ugyanis itt találkozunk először a nyolcas formájú belső kiképzéssel, ami a pénzeken csak а XIV. század későbbi évtizedeiben válik jellemzővé. sRéthyL., Corpus Nummorum Hungáriáé. Magyar egyetemes éremtár. I. (Bp. 1899) XIII—XIV. t. 9 Uo. Nr. 285, 289. XV. t. 1

0 Uo. Nr. 310—317. XVI—XVII. t. 1

1 Uo. Nr. 357, 358. XVIII. t. 1

2 Uo. Nr. 387. XVIII. t. 1

3 Uo. II. Nr. 1—2. I. t. 1

4 Uo. Nr. 3. I. t. 1

5 Uo. Nr. 4. I. t.