Folia archeologica 15.

Kádár Zoltán: A szentendrei scrinium ábrázolásai a későantik császárkultusz vonatkozásában

A SZENTENDREI SCRINIUM ÁBRÁZOLÁSAI 75 egyik SOLE INVICTO feliratú pénzéhez,

4

7 vagy Constantinus néhány hasonló triumfális jellegű veretéhez.

4

8 Nem lehet feladatunk ezúttal, hogy a szentendrei ládaveret különböző ábrázolásainak helyét a ládaveretek ún. ,,medaillon-stílus"-csoportjában megjelöljük.

49 Csak arra szeretnénk még néhány szóval utalni, hogy e ládaveret császárkultusszal kapcsolatos ábrázolásai összefüggésükben milyen vallástörténeti tanulságokat nyújtanak, s mit jelentenek az emlék készülésének ideje szempontjából. Megállapítottuk, hogy a két nagy médaillon a decennalia-ábrázolásokkal függ össze s köztük a nagyobbik Licinius kultuszával kapcsolatos. Bizonyos, hogy a ládavereten ábrázolt örökifjú arcú Juppiter Conservator, attribútumaival (Victoria, sas, sceptrum) a főisten úgyszólván összes aspektusát egyesíti magában. Olyan típust őrzött meg, melyhez hasonlót a monumentális szobrászatban az olympiai Zeus után elsősorban annak antiocheiai-daphnéi másolata képviselt. Ez a sajátos, a fentebb jelzett értelemben véve „szinkretisztikus" Juppiter Conservator-alak ideológiai síkon tipikus kifejezője annak a hallatlan erejű stabilitás-igénynek, amely a IV. század egyre erősödő válságkorszakában a társadalom minden rétegét áthatotta. A válság megoldását a hivatalos politika a császári hatalom megváltó erejében való hitben látta. Bizonyos, hogy a legyőzhetetlen császár propagálásával kapcsolatos az Invictus Hercules Imperator ábrázolás is. Csak az a probléma, hogy az előbbi istenalak Licinius, az utóbbi viszont Constantinus kultuszához kapcsolódik. Az is figyelemre méltó, hogy az utóbbi médaillon nagyságra nézve sokkal jelentéktelenebb, mint az előbb említett, s az egyik keresztény jelenet, a kenyérszaporítás csodájának szimbolikus ábrázolása alatti mezőben szerepel. A két uralkodó kultuszával kapcsolatos ábrázolás közti ezen különbség csak úgy képzelhető el, ha a ládaveret készítője inkább Licinius, mint Constantinus tisztelői közé tartozott. De a két uralkodó kultuszának együttes megjelenése minden esetre arra az időre utal, amikor Licinius és Constantinus még békességben uralkodtak együtt, tehát az említett decennáliák (318) és a császár legyőzése (324) között.

5

0 Pannónia ez idő tájt nem tartozott Licinius felségterületéhez.

5

1 Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Licinius decennalia ünnepségével kapcsolatos emlékeket tartományunk területéről már korábban is ismertünk. így Szentendrétől nem messze, Esztergom táján is kerültek elő Licinius decannalia ünnepségével összefüggő ezüsttálak.

5

2 A ládaveret keleti kapcsolatai arra utalnak, hogy készítőjük keleti eredetű, kisázsiai, vagy szíriai mester.

5

3 KÁDÁR ZOLTÁN 4

7 Bernhart

, M., i. m. 68. 4

8 Gnecchi, F., i. m. I. VIII. t. 9. 4

9 Radnóti A., Arch. Ért. 82 (1955) 177-184. 5

0 Vö. Nagy T., A pannóniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. DissPann II. 10. (Bp. 1939) 80. skk. (további irodalommal). Szerinte ekkor vésték ki Licinius nevét a szőnyi törvénytábláról is.; Vö. még Kádár Z., FA i960. 139. további irodalommal. 5

1 Seeck, O., Geschichte des Untergangs der antiken Welt. I. (Stuttgart 1921) 164. sk. Ehhez a pénzveréssel kapcsolatban: R. Alföldi M., AntH 2(1948) 116. 1. j.; L. még Kádár Z., Fa i960. 139. 5

2 Kádár Z., FA i960. 134. skk. 6

3 A szentendrei ládaveretek keleti kapcsolataira már Nagy E. is utalt: Pannónia 1936. i. h. Keleti hatás a IV. századi pannóniai művészetben: B. ThomasE., ActaAnt 3(1955) 261. skk.; Keleti népelemek szerepéről a pannóniai ókereszténységben : Nagy T., i. m. 30.