Folia archeologica 15.

Kádár Zoltán: A szentendrei scrinium ábrázolásai a későantik császárkultusz vonatkozásában

A SZENTENDREI SCRINIUM ÁBRÁZOLÁSAI A KÉSŐANTIK CSÁSZÁRKULTUSZ VONATKOZÁSÁBAN A pannóniai iparművészet sajátos csoportját alkotják a későantik ládaveretek, amelyek művészet- és vallástörténeti szempontból egyaránt számos problémát nyújtanak a kutatás számára. A gazdag anyagban azok az emlékek keltették fel a legnagyobb figyelmet, amelyeken pogány és keresztény vonatkozású jelenetek együtt szerepelnek. Ezek közt a legkorábbiak egyike s a császárkultusz vonatkozásában a legjelentősebbek a Szentendrén, a római tábor és telep temetőjének egyik téglasírjában előkerült ládaveretek, melyeket jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. A leletek sok szempontú publikációját Nagy Lajosnak köszönhetjük.

1 Bár ez a publikáció a ládavereteknek a császárkultusszal kapcsolatos ábrázolásait is részletesen megvizsgálta — úgy gondoljuk —, a szerző mégsem merítette ki teljesen azt a gazdag anyagot, amelyet a későrómai császárok numizmatikai emlékei nyújtanak analógiaként számunkra. Nem lehet feladatunk ezúttal a szóban forgó emlékek részletes leírása vagy teljes ikonográfiái elemzése. Ez utóbbit annál is inkább mellőzhetjük, mivel a ládavereten szereplő keresztény ábrázolásokat már korábban ismertettük.

2 Ezúttal csak a császárkultusz szempontjából vizsgáljuk ezt a szentendrei emléket, azokat a jeleneteket elemezzük ikonográfiái és vallástörténeti szempontból, amelyeknek mintaképét a láda vereteinek készítője ebből a témakörből merítette. A ládaveret legépebben maradt nagy medaillonjában támlás trónuson ülő, balfelé forduló fiatal férfialak látható. Teste derékig ruhátlan, lábait köpeny fedi (VI. t). Jobb kezében vele szembeforduló, koszorút tartó Victoria áll, hátrafordított baljával sceptrumját fogja, lábainál balra álló, de fejét jobbra fordító sas, csőrében koszorúval, háta mögött hadi jelvények, alatta a médaillon alsó szelvényében hosszú villámcsomó. Művészi szempontból figyelemre méltó, hogy a médaillon készítője az alak térbehelyezését hogyan oldotta meg. Az előrenyúló jobb kar csak mintegy félhosszúságú a hátranyúló bal karhoz képest, a trónus támlája szemköztnézetben, az alsó része félig oldalnézetben látszik. Mindezek olyan vonások, amelyek a későantik szemléletre gyakran jellemzőek; Hasonló megjelenésű Athénával

3 illetve Rómával

4 találkozunk a 2. Császár-i sírban talált ládavereten is. Erről már Engelmann is megyjegyezte, hogy a fej és a haj ábrázolása alapján az állítólag Konstantinápolyba került olympiai Zeus szobor utánzására 1 Nagy L., Pannónia 2(1036) 3—21., 1—5. ábra.; Ua., SzIE I. (Bp. 1938) 66—67., 32—37. ábrák. 2 Kádár Z., Pannónia ókeresztény emlékeinek ikonográfiája. — L'iconografiá dei monumenti paleocristiani della Pannónia. (Bp. 1939) 17, 36, 43, sk. 60. (testo italiano), 15—16. képek.; Ua., Gerevich-Emlékkönyv. (Bp. 1942) г., г. kép. 3Hampel J., Arch. Ért. 22(1902) 44., 15. kép; Engelmarm, R., Ein pannonisches Kaestchen aus dem Nationalmuseum in Budapest. RM 23(1908) 358 sk. 4 Vö. Radnóti A., Möbel- und a Kästchenbeschläge, Schlösser und Schlüssel. Intercisa II. AH 36. (Bp. 1957) 271, 268., 177. j.