Folia archeologica 15.

Németh Endre: Tízéves a Régészeti Könyvtár

218 NÉMETH ENDRE Ezek a leltári tételek magukban foglalják az újonnan beszerzett publikációkon kívül azt a régi anyagot is, amelyet minden nyilvántartás nélkül örökölt a könyvtár. Hogy milyen nagy munkát rótt a könyvtárra a múltban beszerzett és feldolgozatlanul maradt publikációk utólagos bedolgozása, arról a következő adatok tanúskodnak: A régi anyagból pótlólag leltározni, helyszámozni és katalogizálni kellett 1952-ben 170, 1953-ban 3344, 1954-ben 5368, 1955-ben 6564, 1956-ban 1201, 1957-ben 462, 1958-ban 407, 1959-ben 674, 1960-ban 886, 1961-ben 93 kötetet; tíz év alatt összesen 19169 fel nem dolgozott művet. Az utóbbi években ilyenek főként az egyes osztályok letéti anyagából kerültek elő. A Könyvtár tehát az új beszerzési anyag 28000 művével együtt tíz év alatt 47169 munkát dolgozott fel. Nem érdektelen összehasonlítanunk a múzeum könyvanyagáról készült régebbi leltári adatokat az utóbbi tíz év eredményeivel. 1915-ben indult meg a múzeumban a könyvek szabályszerű leltárba vétele.

8 1952-ig összesen 15 002 leltári bejegyzés történt, szemben az utóbbi tíz év 33 148 tételével. Voltak olyan esztendők, amikor a beleltározott könyvek száma még a százat sem érte el.

9 Szinte csodálatos, hogyan tudtak régészeink ilyen kevés könyvvel eredményes tudományos munkát folytatni. Állományunkat a könyvtári szabványok szerint katalogizáltuk. Van külön szerzői- és külön szakkatalógusunk. Kartonanyagunkat két, egyenként 48 dobozból álló könyvtári katalógus, szekrényben tartjuk. Szakkatalógusunk címszavak szerint betűrendben tartalmazza a kartonokat. Megalkotásakor a legfőbb szempont a gyakorlatiasság elve volt. Nézetünk szerint a szakkatalógus azért van, hogy a kutató minél gyorsabban hozzájusson az őt érdeklő anyaghoz, nem pedig azért, hogy elméleti agyafúrtságok gyakorlótere legyen.

1

0 A címszavak megalkotása komoly szakismeretet kívánó munka. Sok az azonos kifejezés, szinonima, a régészetben. Arra kell törekednünk, hogy az egyértelmű anyag egy helyen legyen a katalógusban, ezért a szinonim szavaknál arra a szóra utalunk, ahol az anyagot gyűjtjük. Meg kell jegyeznünk, hogy speciális gyűjteményben, mint amilyen a Régészeti Könyvtár is, a szakkatalógus sokkal fontosabb szerepet tölt be, mint az általános könyvtárban.

1

1 A könyvtár legfőbb és legszebb kötelessége anyagának feltárása. A gyűjtemény csak halott könyvmassza, könyvtár akkor lesz, ha életre kelti a könyvtáros. A Régészeti Könyvtár kimunkálta a feltárás több korszerű módját. 1957 óta rendszeresítettük az új beszerzési jegyzékeket, amelyek havonként közlik a könytár gyarapodását folyóiratok, monográfiák és különlenyomatok címei szerint csoportosítva. A jegyzékek azonban csak belső múzeumi használatra készülhetnek annyi példányban amennyit az írógép elbír. Sokkal szélesebbkörű kiadvány volt. a könyvtár „Tájékoztatója", amely több száz példányban került forgalomba, A Tájékoztató felhasználta a feltárás modern módszereit. Nemcsak a címeket 8 Részletesebben: Németh E., FA 9 (1957) 275—278. 9 A közös könyvtári leltár 1919-ben 60, 1920-ban 81, 1921-ben 20, 1922-ben 62, 1925-ban 50, 1924-ben 74 tételt mutat. De még a későbbi időben is voltak évek, amikor a két külön leltárkönyv (a Régészeti és a Történeti Osztályé)együttesen nem tett ki 100 tételt.így 1942-ben 97 (25 + 7

2)> 1945-ben 9 (6+ 3), 1946-ban 51 (40 +11) leltári számunk van. A központi könyvtár létesítése előtt a legmagasabb tételszámot 1930-ban (785) és 1951-ben (703) érte el együttesen a két leltár. 1

0 „Uberhaupt ist im Leben der Bibliothek alles bloße Wissen was nicht aus der Erfahrung stammt, hohl und nichtig." Leyh, G., Die deutschen Bibliotheken von der Aufklärung bis zur Gegenwart. Handb f. Bibliothekswiss. 2. Aufl. III/2. 1956. 491. 1

1 A szakdokumentáció otthona a szakkönyvtár. Fischer, N., Dokumentation. Handb. II. 574—579.