Folia archeologica 15.

Németh Endre: Tízéves a Régészeti Könyvtár

TÍZÉVES A RÉGÉSZETI KÖNYVTÁR Tíz év általában nem nagy idő egy könytár életében. Ha azonban ez a ciklus a könyvtár megszervezésének és felépítésének a korszakát foglalja magában, akkor érdemes megállnunk és visszatekintenünk, hogy az eredményről számot vessünk, a tapasztalatok alapján pedig megformáljuk a jövőt. A múzeum világában a könyvtár szerény helyet foglal el. Itt előtérben vannak a tárgyi gyűjtemények, kiállítások, az anyag őrzése és gondozása. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az anyag tudományos feldolgozásához, a kutató munkához a legnagyobb segítséget a könyvtár adja. Ha egy múzeum számot tart arra, hogy tudományos intézménynek tartsák, meg kell becsülnie és ki kell fejlesztenie a könyvtárát. A kutató munka fokmérője az irodalom ismerete, az irodalomhoz pedig megfelelő mértékben ma már csak könyvtár útján lehet hozzáférni. Ha egy múzeumi könyvtár egyidőben keletkezik a múzeummal, akkor szerencsés helyzetben van. Fejlődése szükségszerűen lépést tart az intézmény fejlődésével, gyarapodása egyenletes, nagyobb kiesés ritkán fordul elő. Ez a helyzet a legtöbb országos múzeumban, ahol a könyvtár alapítástól kezdve a múzeum szerves része. Sajnálatos, hogy éppen az alapmúzeum, a Nemzeti Múzeum maradt meg szervezett szakkönyvtár nélkül. A Régiségtár másfélszáz év előtt létesült (1813),

1 a Régészeti Könyvtárt azonban csak tíz éve szervezték meg. Ennek az állapotnak több oka volt. A Nemzeti Múzeum épületében van a magyar könyvmúzeum, a Széchényi Könyvtár is. Az együttlét egyik következménye volt, hogy a múzeumi kutatók sok szakmunkához, főleg hazai publikációkhoz helyben hozzá tudtak jutni. Amire még ezen kívül szükségük volt, azt dolgozó szobáikban gyűjtötték össze. Itt alakultak az idők folyamán kisebb-nagyobb segédkönyvtárak. Az ilyen gyarapítás persze nem vezetett rendszeres gyűjtéshez, egyéni jellegű maradt, az anyag az egyes kutatók érdeklődése szerint változott. Ugyanazokat a könyveket feleslegesen beszerezték több helyen — még egy osztályon belül is — ugyanakkor sok fontos publikáció kimaradt, így még közbeeső folyóirat évfolyamok is hiányoznak.

2 A tudományos munka korszerű feltételeinek megteremtéséhez tehát szükségessé vált az egységes szempontok szerint vezetett könyvtár megszervezése. Azonban sok nehézséget, elsősorban a múzeum régi problémáját, a helységhiányt kellett leküzdeni. A Nemzeti Múzeum főigazgatójának csak hosszas fáradozás 1 József nádor 1813. nov. 25-én nevezte ki Halitzky Antalt a régiségtár őrévé. „E nappal születik meg a nemzet régiségeinek gyűjteménye, amely egyesegyedül a Nemzeti Múzeum törzsgyűjteményei közül létét tisztán és kizárólag köszöni a nemzet összességének s nem egyes nagy urak hajlandóságának". SupkaG. A százéves Régiségtár. (Bp. 1913) 4. 2 Részletesen megállapíthatók a még hiányzó folyóirat évfolyamok a Történeti Múzeum Könyvtári Tájékoztatója 9. számában : Sárdy /., A könyvtár folyóirat állománya. 85—174.