Folia archeologica 15.

Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága

IRINYI JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 197 át, már amennyire átalakításról egyáltalán beszélni lehet, és nem voltak megfelelő védelmi eszközök sem. Az előírt szabályok a 40-es években már megkövetelték, hogy a helyiségek boltozottak, az ajtók és ablakok vastáblákkal ellátva legyenek, és lehetőleg különálló épületben legyen. Kizárólag gyufagyár céljára emelt épüleegy sem volt a fővárosban 1848 előtt. S mivel gyakoriak voltak a tűzesetek, ezért a gyárak szomszédainak állandó panaszairól hallunk. 1840 áprilisától tehát nyugodtabb körülmények között folyt a gyártás Irinyinél, aki olcsó és jó gyufával igyekszik ellátni a hazai piacot. Gyártmányait a sajtón keresztül ismerteti a magyar közönséggel. Gyufagyárát népszerűsíti a május 22-én megjelent ismertetés, „ahonnan a legolcsóbb és legjobb gyufákat rendelhetni meg sercegőket és zajtalanokat". Közli a gyujtószerek árait is, összevetve a bécsi árakEzt a cikket nem Irinyi tette közzé.

2

3 Irinyi első hirdetését júniusban közli az Ismertető.

2

4 Ebben ajánlja zajtalan dörzstaplóit, szereséit (Glimmfidibus), kénes és kénetlen gyufáit. Mint kiderül tehát, gyártmányai közé tartozott saját gyufáin kívül a többi gyufagyártó által előállított gyújtó és egyéb szerek. Részt vett az országos vásárokon, ahol gyuszereit a nagytéren (Cziráky-házzal szemközt) árusította.

2

5 Az Irinyi-féle gyufagyár nem maradt hosszú ideig a Nyár utcában. Elköltözésének idejét azonban nehéz pontosan megállapítani. Ez abból adódik, hogy az előbb említett hirdetései, tehát már 1840 májusától, a Józsefvárosi Tajnay-házat jelöli meg a gyár helyéül. Ezekben ez áll: „Józsefvárosban az Ősz és József u. alsó szegletén, Tajnay házban". A másikban pedig: „Gyára józsefvárosban, Ősz utcában 949-ik szám alatt Tajnay házban". Ugyanakkor a tanácsi iratok között Irinyi beadványaiban nincs nyoma ennek az átköltözésnek. Az 1840 áprilisában benyújtott engedélykérésnél sem említi, hogy új helyre költözne a gyár. A márciusi folyamodványában arról van szó, hogy „a kívánt szükséges előkészületeket megtettem a tárban s a készlet számára boltot vettem s mindent belehordattam s hordatom folyvást az elkészültig . . ." Semmi közelebbit nem ír erről, a címet sem említi, feltételezhetően ez volt a Tajnay-házban. Ez a gyár raktára és irodája lehet tett, ahonnan a készletek eladásra kerültek, tehát lényegében a gyár része. Irinyi a Nyár utcában lakott a gyár épületében, innen lakását áttette a Kecskeméti utcába, majd gyárával együtt innen a Városház tér 9 szám alatti Müller-házba költözött 1841. július 26-án.

2

0 A látszólag indokolatlan helyváltoztatást a következő okokkal magyarázza. Részben azért volt szükséges, mert a házat egészen kivették, másrészt biztonsági okok is késztették erre, mivel előző nyáron kirabolták. Döntő okként pedig 2

2 Ath. 1840. máj. 22.; Közhasznú Honi Vezér 1841. 171. 2

3 S%trókay—Balla S., Híres feltalálók. (Bp. 1912) 138. szerint Vajda Péter írta. Megjegyzi, hogy a gyufa szó itt fordul elő először a magyar nyelvben. 2

4 Ism. 1840. jún. 14. 766. 2

5 Ism. 1841. márciusi számok. — A Cziráky-ház a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utcában vol Irinyi árusító helye a mai Ferenciek-terén lehetett. 2

6 FL Rel. a. n. 7735. — A Tajnay-ház a mai Mikszáth Kálmán-tér 1. sz. — AMüller-ház a később piarista gimnázium (ma ELTE) helyén állott. kai. 5000 kénes gyufa 1000 kénetlen 100 szerese v. tapló I ft. 15 kr. Bécsben 40 kr. Bécsben 6 kr. Bécsben I ft. 45 1er. 50 kr. 10 kr.

2

2