Folia archeologica 15.

Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága

IRINYI JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Sok krónikása akadt már Irinyinek az elmúlt fél évszázad folyamán, de már életében is a kortársak között. Életéről, gyáráról és főleg találmányáról a múlt század második felében már számos kisebb-nagyobb cikk és tanulmány jelent meg a sajtóban, e században pedig — ezek növekvő száma mellett — megszületett életének két regényes feldolgozása is.

1 Ott találjuk nevét a híres feltalálókról és találmányokról szóló majdnem minden műben. Széles körű kutatásról még sem beszélhetünk a legújabb időkig, amely célul tűzte volna ki Irinyi életének és sokoldalú tevékenységének összefoglaló, tudományos jellegű feldolgozását. Az említett publikációk sok értékes adatot közölnek és sok vitatott kérdést próbálnak tisztázni több-kevesebb sikerrel. A viták főleg találmánya, annak jellege, prioritása és honoráriuma kérdésében hangzottak el. Kevesebbet foglalkoztak a szerzők gyárával, amely véleményünk szerint nagyobb figyelmet érdemel. Másrészt mind ez ideig eléggé ismeretlen volt Irinyinek a tudományos életben való szereplése, munkássága a Természettudományi Társulatban és az Iparegyesületben, kapcsolatai Kossuth Lajossal és részvétele az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mozgalmaiban.

2 Irinyit általában mint feltalálót tartották számon, és ebből a szempontból értékelték, csak egyik oldalát mutatva meg sok irányú érdeklődési körének. Ez érthető is annyiban, hogy nevét találmánya tette ismertté. Egyéb érdemei azonban legalább annyira indokolttá teszik, hogy — amennyire a kutatás mai állása megengedi — e nagy tudós egész életművét és küzdelmét a tudományos, az ipari és mezőgazdasági fejlődés előrehaladásáért megismerjük. TANULÓÉVEI Az Irinyi család Bihar megyéből származik. Az ide tartozó Albis községben született Irinyi János 1817. május 17-én.

3 Apja id. Irinyi János (1787—-1856) korának egyik kitűnő mezőgazdásza a Bihar megyei Nagylétán, br. Mandel birtokán jószágfelügyelő volt,

4 anyja Johann Rozália. A család másik neves tagja öccse, Irinyi József, a márciusi ifjak egyike, a fiatalon meghalt jeles író.

5 Áz ifjú Irinyi a debreceni református kollégium jeles rendű diákja volt. Innen Nagyváradra került, ahol a jogra iratkozott be, mivel apja jogásznak szánta, de Irinyit a kémiához való szenvedélye hamarosan távozásra késztette. 1836—37lGedSnyi M., Hatvan forint. (Bp. 1940); Nyárády G., A láng fellobban. (Bp. 1954) 2 Kivételt képez ez alól a közelmúltban megjelent két cikk: Nyilassi _/., Irinyi János. Termtud. Közi. 1960. nov.; Békési., Irinyi János és a biztonsági gyújtó. Élet és Tudomány 1961. aug. 20.; Elsőnek Nyárády G., i. m. hívja fel erre a figyelmet. 3 Fővárosi Levéltár. Rel. a. n. 7735. 4 Gazdasági Lapok 1850, 1852, 1855. közlik gazdasági tudósításait Biharból. 5Danie/ik J., Magyar írók. II. (Pest 1858) 405.; VU 1859. 103.: Megemlékezés haláláról Jókaitól.