Folia archeologica 15.

Rózsa György: Alauda Keresztély lőcsei festő

160 GY. RÓZSA míg hóna alatt háromszögletű kalpagja látszik. Az alak plasztikusan emelkedik ki a sötét háttérből, de a ruházat anyagának sikerült megfestésével szemben az arc laposnak hat, a kezeken rajzi hibákat vehetünk észre. A kép kvalitásainak elbírálá­sánál a rossz fenntartást is figyelembe kell vennünk, főleg alsó részén mutatkoznak nagy hiányok. A művészről eddig csak azt tudtuk, hogy Lőcsén született és 1741. január 9-én iratkozott be a bécsi képzőművészeti akadémiára, 5 ahol ugyanebben az évben a porosz—osztrák örökösödési háborúval kapcsolatban felállított akadémiai önkéntes csapat flótásaként említik. 6 Apja is festő volt. 7 A festmény néhány újabb adattal szolgál a művészre vonatkozólag. így a szignatúrából megtudjuk, hogy 1766-ban még Bécsben működött és hogy magyarnak vallotta magát. Az ábrázolt személyről ugyan semmi közelebbi adatunk nincsen, de a kép beállítása, arctípusa és ruházata alapján ítélve a köznemesség körébe tartozhatott. A kép arról is felvilágosít bennünket, hogy a Bécsben élő festőt honfitársai felkeresték meg­rendeléseikkel. A festmény az akadémia-igazgató Jakob von Schuppen révén Bécsben meghonosított francia reprezentatív arckép-stílus bizonyos elemeit mu­tatja, főleg a ruházat anyagszerű megfestésében. Ennek alapján Alauda Keresztélyt sajátos hely illeti meg a XVIII. századi magyarországi arcképfestészet történetében, művészetének színvonala kiemelkedik az átlagból. Az eddig csak névről ismert felvidéki festő egyetlen szignált művének elő­kerülése újabb adattal gazdagítja a magyarországi festőművészet múltjára vonat­kozó ismereteinket. Sajnos, a művész életének további alakulása még mindig homályba burkolózik, és ezirányban csak találgatásokra vagyunk utalva. Nem tudjuk, hogy hazatért-e szülőföldjére és csak az adatok hiánya miatt nem ismerjük működésének további fázisait. Vagy külföldön maradt, és ezzel annak a külföldre szakadt magyar művész-típusnak vált szerény alakjává, amelynek legmagasabb csúcsait Bogdány Jakab, Markó Károly és Brocky Károly neve jelzi? Vagy talán a megrendelések hiánya foglalkozásának megváltoztatására kényszerítette ? Olyan kérdések ezek, amelyekre a későbbi kutatások eredményeinek kell a választ meg­adnia. De reméljük, hogy ezek a kérdések is egyszer választ nyernek. RÓZSA GYÖRGY CHRISTIAN ALAUDA, EIN MALER IN LEUTSCHAU (LEVOCA) Die Aufschrift auf der Rückseite eines neu erworbenen Männerbildnisses der Ungarischen Historischen Gemäldegalerie bestimmt den Dargestellten und den Maler. Danach handelt es sich um das einzige bekannte Werk des bisher nur aus schriftlichen Quellen bekannten Leutschauer Malers Christian Alauda, der 1741 seine Studien an der Akademie der Bildenden Künste in Wien begann. 5 Fleischer Gy., Magyarok a bécsi képzőművészeti akadémián. (Bp. 1935) 28. 6 Lützpiv, С., Geschichte der kais. kön. Akademie der bildenden Künste. (Wien 1877) 146. 7 Apja valószínűleg Alauda József, vö. Garas К., Magyarországi festészet а XVIII. században. 206.; Kőszeghy E., Egy lőcsei festő-család. Szepesi Híradó 72 (1934) 35. sz. 2. egy Alauda János nevű festőt említ, aki a legújabban előkerült adatok szerint 1721-ben és 1727-ben szerepelt Lőcsén. Baranyai Béláné adatgyűjtése a Művészettörténeti Dokumentációs Központban.

Next

/
Thumbnails
Contents