Folia archeologica 14.

H. Kolba Judit: Románkori feliratos sírkőlap

Kománkori feliratos sírkölap 113 48. ábra púppal kidomborodik; ez csak Csáky Ugrin sírkövén fordul elő. Az „M" betű mai formájában egyszer sem látható, pedig ismeretes volt ez az alak is. Itt egy О betűhöz balról fordított S alakú szár kapcsolódik. Ez szintén a XIII. század elején általános. Érdemes megfigyelni az „O" betűket: a betű jobboldalán egy függőleges vonalka körszeletet metsz ki a betű testéből. Ezek a vonalkák sokszor túlszaladnak az ív határán. Ügy tűnik, hogy a gyakorlatlan mester először próbálkozott a betű egyik ívével (ugyanis felül és alul hegyesen összeérő két ívből készítette az O-t.) Ez azonban túlságosan közel került az előbbi jelhez, ezért még egyszer meghúzta az ívet háromnegyed betűszélességgel odébb. Különösen az Ö-nál figyelhető meg, hogy a mesternek az ívelt betűrészek elkészítése okozta a legnagyobb nehézséget, ezek mind rosszul sikerültek. Az ívek rajza töredezett: kis, rövid vésetek, egyenetlen mélységben, nagyjában összekötve, ez alkot egy ívet. Az ívelt betűrészeknél jól megfigyelhető technikai módszere: keskeny élű vésőjével a betű vonalára merőlegesen, apró ütésekkel próbálta kialakítani a betűtestet. Ezek a vésőnyomok sok helyen jól látszanak. Azt az észrevehető igyekvést, hogy a betűk hegyesszög metszetüek legyenek, az íveknél szemmel láthatóan meg sem kísérelte. Kormeghatározás szempontjából jelentős még a többféle „R" egyik fajtája, az a típus, amelynél a szárhoz külön kapcsolódik a felső ív s valamivel alatta, külön kezdődik az S alakban rajzolt láb. Ezt a fajtát a XII. század végi köveken majdnem mindenütt megtaláljuk, de előfordul még az 1200-as évek elején is. Kövünkön szép, finom vonalvezetésű formában figyelhetjük meg (50. ábra). Érdemes megemlékezni a feliratban előforduló rövidítésekről, mivel ezek is azt bizonyítják, hogy a kő mestere nem volt hivatásos kőfaragó. A Paulus szó „S" betűje elmaradt, helyette az „U" fölé vízszintes vonalkán nyugvó kis félköralakú rövidítést vésett. Ez a forma az okleveleken, kéziratokon mindennapi, a legáltalánosabb rövidítési jel. Sírköveken viszont ritkán fordul elő. A positus szó „US" végződése elmaradt, helyette a „T" betű száráról felfelé induló félköralakú ívecske jelzi a rövidítést. Ez igen gyakori forma az okleveleken. A kézirattan ismerőjének azonnal feltűnik a „perlege" szó alakja, melyben a „per" az ott szokásos, alul áthúzott szárú „P" alakjában jelentkezik. Nézzük ezekután, hogy milyen hasonló feliratokat ismerünk, amelyeknek betűi kövünk kormeghatározását alátámasztják. Időrendben legkorábbinak 8 Folia Archacologica