Folia archeologica 14.

V. Ember Mária: II. Lajos magyar király és felesége ruhája

II. LAJOS MAGYAR KIRÁLY ÉS FELESÉGE RUHÁJA Magyar király és királyné ruháját őrizte évszázadokon át a Maria-Zell-i búcsújáróhely kegytemplomának kincstára. Azt tartották, hogy a két öltözet az egyház nagy jótevőjének, Nagy Lajos királynak és feleségének esküvői ruhája volt.

1 A Magyar Nemzeti Múzeum 1928-ban szerezte meg a Maria-Zell-i kegytemplomtól a két öltözetet, amelyek szerencsére elkerülték az egyház tulajdonába került ruhák sorsát s nem szabtak belőlük egyházi ornátust. A nagy ajándékozó iránti kegyelethez és tisztelethez járulhatott a célszerűség szempontja is. A női ruha selyme túlságosan könnyű, a férfi köpeny brokát-szövete pedig igen súlyos lett volna egyházi ruha céljára. Höllrigl József 1929-ben állapította meg a ruhák szövete és szabása nyomán, hogy ezek II. Lajos magyar királynak és feleségének öltözetei voltak.

2 II. Lajos feleségével, Máriával együtt többször is elzarándokolt MariaZell-be és így természetesnek vehető, hogy egy-egy értékes öltözetüket a kor szokásához híven a templomnak adományozták. Höllrigl József ismertetését és megállapításait szeretném ebben a rövid dolgozatban néhány szemponttal teljesebbé tenni. A férfi öltözet köpenye és inge maradt meg (XX. t). A tulajdonképpeni ruha könnyebb szövete az évszázadok folyamán elpusztult. A nadrág, cipő és egyéb ruhadarabok valószínűleg nem is kerültek az ajándékokkal Maria-Zell-be. II. Lajos köpenyének szövete igen komplikált technikával szőtt kétrétegű brokát (56. ábra). Kevés hasonlót találhatunk a reneszánsz brokát-szövetek között, mert ennek színén és visszáján teljesen különböző, egymástól független a minta és színük is merőben különböző. A brokát színét — a köpeny külső oldalát — sárga és violaszínű selyemfonálból szőtték. A viola-szín adja a minta keskeny kontúrrajzát. A fontosabb mintaelemeket a második vetülékként beleszőtt aranyozott, vont ezüst sodronyos szövése (or frisé, bouillon) borítja, sűrűn egymás mellett fekvő sorokban. Az alapot képező felületeken az aranyszövés sima. A brokát fonáka — a köpeny belső oldala — damasztszövéssel szőtt fehér selyemszövet. Vékony vont ezüst van második vetülékként beleszőve. Ez teszi finoman ragyogóvá a szövet felületét. A növényi motívumokból alkotott elmosódott mintát fehér kontúr adja. Csak ezek a vékony körvonalak szakítják meg az egységes ezüst felületet. A szövet kopottsága miatt sajnos a minta rajza már nem ismerhető fel.

3 1 Petsching, H., Die Wallfahrtskirche zu Maria-Zell in Steiermark. MCC 14(1869) 88. 2 Höllrigl /., Magyar Művészet 1929. 205—216. 3 Höllrigl idézett cikkében analógiaként Tiroli Ferdinánd főherceg (1529—1595) „Silberne Husarische Rüstung"-jához tartozó, a bécsi Kunsthistorisches Museum-ban levő nyereg szövetét említi.