Folia archeologica 14.

Soproni Sándor : Római sírvers Szentendréről

52 Soproni Sándor Lubrica quassa levis [fragilis bona vei mala fallax]/ Vita data est homini non c[erto limite cretae]/ Per varios casus ten[uato staminé pendes]/ Vivito mortalis dunc/[dant tibi tempóra Parcae]/ y—

N Seu te ruracolens urbefs seu castra vei aequor]/ Flores ama Veneris Cere[ris bona munera carpe]/ • i '—

4 '—

t m Et Nysyi largae et ping[uia dona Minervae]/ Candida(m) vita(m) cole ius[tissima mente serenus]/ Iam puer et iuvenis iam [vir et fessus ab annis]/ Talis eris tumulo sup[erumque oblitus honores.] A felirat olvasása nem okoz nehézséget, sőt a Daru utcai szarkofág feliratának egyetlen kétes szavát is megfejti. Az aquincumi szarkofág 10. sorának első három szavát a publikáló Nagy Lajos „et fuisti larga"-nak olvasta. A mi feliratunk alapján világosan kitűnik, hogy az első három szó helyes olvasása „et Nysyi largae" s ez a rész helyesen egészíti ki az egész vers gondolatmenetét.

6 Nysyus tulajdonképpen Bacchus mellékneve

7 s a költő képletesen Bacchus bőséges adományaira gondolt. A szöveg többi eltérései kisebb jelentőségűek. A felirat szövegezésemint látjuk jelentéktelen eltérésekkel azonos az aquincumiéval. A mi töredékünkön a kisebb eltéréseken kívül valamivel több ligatúrát használt a betűfaragó. A betűk típusa egyező, így joggal tételezhetjük fel, hogy mindkét feliratot egy műhelyben készítették. A Daru utcai szarkofág korát a szír cohors pannóniai tartózkodása alapján Nagy Lajos a III. század első évtizedeire helyezi,

8 ugyanekkor készülhetett a mi emlékünk is. Az akrostichonban írt vers sorainak első betűi függőleges olvasásban — hasonlóan a Daru utcai szarkofághoz — LVPVS FECIT, mely megadja a vers szerzőjének a nevét.

9 A feliratos kőlap méretei, különösen a vastagsága nem engedi meg azt a feltételezést, hogy a Daru utcai lelethez hasonlóan a mi kőlapunk szarkofág oldallapját képezte volna. A kő vastagságából és a hátsó oldal kiképzéséből arra következtethetünk, hogy egy sírkert (area macerie cincta) tartozéka lehetett. Ilyen sírkertben találták a Daru utcai szarkofágot is.

1

0 A mi kövünk hátsó oldalán a balszélen 35 cm széles simára lefaragott felületet találunk, mely a derékszögben csatlakozó hasonló vastagságú fal, illetve a kőlapokból összeállított kerítés illesztési helyét képezhette. Erre utal a kő felső lapján található csapolási nyom is. A követ, mint említettük, a másodlagos felhasználáskor kb. felében vághatták el, a megmaradt 120 cm hosszúság alapján a kő eredeti hossza 2— 2,5 m lehetett. Feliratos kövünk a rekonstrukció szerint a bejárati oldal bal szélét képezhette. A sírkert elülső oldala a kb. 1 m széles bejárattal együtt mintegy 5—6 m széles lehetett. A feliraton a Daru utcai szarkofággal szemben • Egger, R., i.h. a mi feliratunktól függetlenül is így helyesbítette Nagy L. olvasását. 7 Koscher, W. H., Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie. I1I/1. (Leipzig 1897—1902) 568. 8 Datálására vö. Egger, R. megjegyzését: i.h. 9 Révay /., i.m. 145. 1

0 NagyL., Arch. Ért. 1939. 118. 103. kép.