Folia archeologica 14.

Kádár Zoltán: A szombathelyi bacchikus elefántcsont szobor

46 Kádár Zoltán oszlopszarkofággal, valamint szintén kisázsiai terrakottákkal való kapcsolatára.

2

6 A Matz által említett szobrocskák közül a savariai szobrocska számára talán a legiobb analógiát az egykor Saint-Germain-de Prés-ben őrzött emlék nyújtja, amely sajnos elveszett, csak a Montfaucon-féle rajzból ismert.

2

7 Ez a szobrocska (12. ábra) meglepően hasonló a savariaihoz. Viselete, a bal kéz tartása majdnem azonos, csak nem kutya, hanem őzbőr borítja a gyermekisten testét, s e ruha baloldalt majdnem térdig húzódik. (Feltehetőleg a savariai istenalak is leeresztett jobbjában szőlőfürtöt tartott.) Ennek a típusnak művészileg kitűnő, de sajnos igen töredékes rokonpéldányait ismerjük még Mantovából, Formiából, továbbá Marbury-Hallból.

2

8 A mantovai torzó viselete egészen hasonló a savariaihoz, csak jobb vállán hiányzik az állatfejes bőrdarab s az arányok is valamivel idősebb alakot mutatnak.

2

9 A formiai fiatal bacchikus istenalak (Napoli, Museo Nazionale) főként annyiban tér el a savariaitól, hogy a gyümölcsökkel telt nebrist csak a bal vállán hordja, mellén pedig szőlőinda húzódik át.

3

0 Az analógiák közül figyelmet érdemel még egy bal vállán gyümölcsökkel telirakott nebrist, baljában pedig pedumot hordó gyermekisten szobra, amelyet Salomon Reinach, mint a vatikáni múzeum fiatal Vertumnusát mutatja be.

3

1 Ennek a kitűnő állapotban fennmaradt szobornak fejtípusa, de főként testarányai is nagyon emlékeztetnek a savariai szobrocskára (13. ábra), bár fején nincs szőlőkoszorú s arcvonásai is klasszicizálóbbak. Az említett évszak-ábrázolás típusának további fejlődését kísérve a Rómavárosi Septimius Severus-ív (elkészült 203-ban) szobrai jönnek számításba. Itt már egészen más testarányú az Ösz alakja, mint a beneventói íven, sokkal nyúlánkabb, s más a kidolgozás is. Felületkezelése felbontottabb, nyugtalanabb, a fejen a szemek kidolgozása aprólékosabb, apró befúrt pupilla látható a szemek közepén, másrészt viszont a fej alkata egészen más, mint a savariai szobrocskáé.

32 Azonban az ugyanezen az íven szereplő Nyár (Aestas) alakjának arányai, arca sokkal inkább rokon a savariaival.

3

3 A diadalíveken szereplő hasonló ábrázolások arra utalnak, hogy a szóban forgó szobrocska stílusbelileg a Septimius Severus-íven szereplő évszak-ábrázolásokhoz, különösen a Nyár alakjához, ikonográfiailag viszont inkább az Őszhöz (a kutyabőr, az almák mind az őszi vadászatra és az almaszüretre utalnak !) áll közel. A római pénzeken Temporum Felicitas majd Felicia Tempora felirattal az évszak-ábrázolások önállóan elsőként Hadrianus, majd Antoninus Pius alatt szerepelnek,

3

4 később Commodus, Geta és Caracalla uralkodása idején jelennek meg.

3

5 2

8 Uo. 2

7 Reinach, S., i.m. II. 125. t. 5. 2

8 Uo. I. 389. t. 4. 2» Uo. II. 432. t. 8. 3

0 Spinazzola, V., i.m. 61. t. 3

1 Reinacb, S., i.m. I. 219. t. 7. További irodalom: Matz, F., 12

3- 3

2- )• 3

2 Hanfmann, G.M.A., i.m. 21. kép. 311. sz. 3

3 Uo. 24. kép, 311. sz. 3

4 Beaujeu, ]., La religion romaine a l'apogée de l'empire. (Paris 1955) 158 (Hadrianus), 297 (Antoninus Pius). 3

6 Uo. 369 sk. II. t. 33. (Commodus)., Mattingly, H., Coins of the Roman Empire in the British Museum. V. (London 1950) 207, 245, 256. XXXIX. t. 6., XL. t. 13. (Geta, Caracalla)