Folia archeologica 14.

Mócsy András: Hivatali jelvény a sárszentmiklósi kocsisírban

36 alapján együtt tárgyalta őket a votívjellegű ún. emblémákkal.

8 Végül legutóbb Alföldi András rajzolta meg e jelvényforma sorsát a királyi hatalmat jelképező lándzsától egészen a császárkori officiálisok hivatali jelvényéig.

9 E jelvényforma az aquincumi aedicula domborműves ábrázolásán kívül

10 még néhány példányban ismert Pannóniában. A régebbi carnuntumi ásatásoknál került elő egy példány bronzból,

1

1 a legújabb carnuntumi ásatásokból pedig egy vas példány vált ismertté.

1

2 Brigetio táborából az utóbbi években szórványleletként került elő egy ilyen bronzjelvény (VIII. t. 2), amely először itt kerül közzétételre.

1

3 Hossza 27 cm, két darabba van törve és kissé hiányos. Átlagosan 1 mm vastag bronzlemezből van kalapálva, közepén gerinc fut, amely a hátlapon homorú árkot képez. Jelvény-volta világos a kivitel módjából is. Abba a csoportba tartozik, amely stilizált, palmettás csúcsával valószínűleg csak a császárkor középső szakaszában terjedt el.

1

4 Az aquincumi aedicula katonáé volt, így a rajta kifaragott jelvény valószínűleg a helytartó officiumára utal, amelyben a légió átvezényelt katonái működtek. A carnuntumi és brigetiói jelvények pedig lelőhelyükből következően szintén katonai officiálisokkal hozhatók kapcsolatba. Nem áll ez viszont egy további darabra, amelyet (bár már több mint hetven év óta ismerik) még nem tárgyaltak meg. Ez a hivatali jelvény (hasta) a sárszentmiklósi kocsileletben került elő (VIII. t. I).

1

5 Gaul Károly 1890-ben rajzban közzétette anélkül, hogy tanulmányában megemlítette volna.

1

6 Átlagban z mm vastag bronzlemezből készült kalapálással, elülső oldala igen gondosan van kidolgozva. A lemez élei le vannak csiszolva. A gerinc, a brigetiói darabhoz hasonlóan, a hátlapon homorú. A kiszélesedő alsó részen, a borda két oldalán egy-egy fúrt lyuk van, amelyből ferdén fel, illetve le egyenes vájat fut a lemez széléig. Á ielvény csúcsát palmetta zárja le. A csúcs egy rövid nyúlványban folytatódhatott (vö. a brigetiói darabbal), de ez le van törve, és a törésfelület részben el van kalapálva. A jelvény alsó végén egy 3 cm széles nyúlvány látható, amely egyenesen vágott felületben végződik. A tárgy hossza 29,8 cm, a palmettás csúcs szélessége 5,9 cm, az alsó kiszélesedésé 8,6 cm. A darab korát a palmettás csúcson kívül meghatározzák a lyukak („szemek") is, amelyek a középső császárkorban jelentek meg.

1

7 A jelvény kora tehát a pannóniai kocsitemetkezési divat korának felel meg, ideje a II. század közepe vagy második fele. A „szemek" jelentősége még nem világos a kutatás előtt. A jelvényen, amikor még lándzsahegy-voltát jobban kidomborították, két ol* Az emblémákra lásd Noll, R., Zu den Silbervotiven aus dem Dolichenusfund von Mauer an der Url. JÖAI 38(1950) Beibl. 125—.; Mano-Zisi, D., Nalaz iz Tekije. (Beograd 1957) 94—, 9 Alföldi, A., Hasta

—Summa Imperii. AJA 63(1959) 1—. Vö. Ua., Vom Speerattribut der altrömischen Könige zu den Benefiziarlanzen

. Limes-Studien des Inst, für Ur- und Frühgesch. der Schweiz 14. (Basel 1959) 1

0 Oroszlán Z., i.m. 98—, 1

1 Groller, M., RLiÖ 6. (Wien 1905) 111 -, 69. ábra 6. Mint ismeretlen rendeltetésű dísztárgy szerepel. 1

2 Swoboda-Milenovic, R. M., Ausgrabungen in der Zivilstadt 1953—1954 und 1958. Carnuntum Jahrbuch 4(1958) 53, Nr. 13., XVII. t. 18 g. 1

3 Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum, ltsz.: 61. 2. 1. 1

4 Lásd Alföldi, A., Hasta—Summa ... 12. 1

5 Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum, ltsz.: 123/1884, 26. 1

6 Gaul К., Arch. Ért. 10(1890) 111., В III. t. 14. 1

7 Alföldi, A., Hasta—Summa ... 12.