Folia archeologica 14.

Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum munkájáról az 1960—61. évben

258 Korek József tették szét. Tervszerű feltáró és feldolgozó munkánkra alapozva a kiállítás több tízezer év társadalmát, népeinek történetét mutatja be. A széles körben előkészített kiállítás tükrözi a magyar régészeti kutatás állását eredményeivel és még meglevő hiányosságaival együtt. A rendelkezésünkre álló rendkívül gazdag anyagnak mintegy fele az újabb feltárások, illetőleg még ki nem állított tárgyakból került ki, éppen ezért reméljük, hogy nemcsak a nagyközönség, hanem a szakemberek számára is érdekes és tanulságos lesz. Az anyag az épület stílusához alkalmazkodó, egyszerű vonalú, talpas, matt diófa szekrényekben nyert elhelyezést, belső neonfény és teremvilágítással. Az anyag önmagáért beszél s a szemléltetés csak olyan fokú, amely annak megértéséhez okvetlenül szükséges. Előtérbe került a műanyag nagyobb arányú alkalmazása, és úgy látjuk, hogy felhasználásával a múzeológiai bemutatás maradandó formáját valósítottuk meg. Ezzel egyúttal alkalom nyílik bőséges tapasztalatcserére a hazai és külföldi múzeumok számára. Az 1960. decemberében megindított, a múzeum kincseit bemutató kiálHtássorozatunkat tovább folytattuk és úgy érezzük, hogy ez minden alkalommal élményt jelentett a látogatók számára. Az 1848-as centenáriumi kiállítás óta ritkán fordult elő, amit a bemutatóknál tapasztaltunk, hogy a bebocsátásra váró tömeg rendezett sorokban a Kálvin-téri kiskapuig kígyózott. Nemcsak közönségsikert (8000 látogató) jelentett a „Mátyás király kincsei" c. bemutató, hanem művészi elrendezésével a kiállításrendezés esztétikáját is öregbítette. A Rákóczi—Erdődy kincs, a múzeum szkíta és őskori ékszerei, a római ékszerleletek, az Éremtár ritkaságai és az avar fejedelmi kincsleletek bemutatásával szinte új törzsközönséget szereztünk, és ez a közönség ugyanakkor az épületben levő többi kiállítások gazdag élményével is gyarapodva távozott a múzeumból. Baráti kapcsolatainkat erősítjük, tartozásunkat törlesztjük a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából készített bulgáriai, kolarovgrádi Kossuth kiállítással, amelynek a helyszínen történő felállításával, úgy véljük, méltóképpen állítunk emléket Bulgáriában rajongásig tisztelt és szeretett nemzeti hősünknek. Az épület dísztermében kapott helyet a Legújabbkori Történeti Múzeum rendezésében készült „Magyarok a spanyol szabadságharcban" c. kiállítás. Kutatómunkánkból régészeti vonatkozásban különösen két ásatás emelhető ki. Az egyik ásatást a Középkori Osztály kollektívája végezte Méri István vezetésével. A Dorogi Bányaipari Szakszervezettel és Trösztbizottsággal kötött szocialista szerződés egyik pontjaként, mintegy 100 ezer forintos költséggel a korábbi próbaásatás után megindult a klastromligeti középkori kolostor feltárása. Itt Árpád-kori kápolna, illetőleg XV. századi gótikus templom került elő. Esztergomban a várfalak műemléki helyreállítása kapcsán lakótornyot és egyéb objektumokat ástak ki. A régészeti vonatkozásban eddig elhanyagolt Esztergom középkori emlékeinek feltárása a Középkori Osztály kezében megnyugtató gazdára talált. A másik kiemelkedő kutatás Baranya megye területén folyt, ahol Fülep Ferenc vezetésével megindult Pécs rendszeres topográfiai kutatása, megkezdődött a nagyharsányi római település és temető feltárása. A többi gyűjtemények kiegészítő anyaggal gyarapodtak, mintegy 100000 Ft értékben. Kiemelkedő műtárgynak tartjuk az Í820-ban készült empire zongorát, amely Eszterházy Pál tulajdonát képezte. Az új szerzemények közül kiemeljük még a Kazinczy család XVIII. századból származó női díszruháját, a Nemzeti Múzeum legelső pecsétnyomójával megegyező verőtövet, Répássy