Folia archeologica 14.

Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez

242 Temesviirj Ferenc és ezért a szomszédos teleknek egy részét megvásárolta és kéri a tanácsot a vétel engedélyezésére, „hogy a további bekebelezést megtehesse".

6

7 A tanács az ügyet hamarosan elintézte, sőt mivel a kardgyárosnak „szándékában volt az utza és a szomszéd vonalát bekeríteni..." az újabb engedélyt is kiadta.

6

8 Pacholek 1896-ban az ezredéves kiállítás alkalmával messze kiemelkedik finom kidolgozású díszmagyar fegyvereivel. Ebben az időben már fia, Károly is, apja nyomdokain halad. Rávonatkozóan csupán néhány adatunk van. Ugyanis a Tanács 1898-ban a fővárosi rendőrséghez fordult, hogy velük: „Pacholek Károly kardkészítőnek (azelőtti lakása Budapest, VIII. Balassa u. 5) újabban bejelentett lakását mielőbb közölni szíveskedjék".

6

9 Erre azonban nem volt mód, mert „Pacholek Károly atyja György szerint is — folyó év január hó 20-án onnan... ismeretlen helyre, állítólag külföldre költözött".

7

0 A rendőrségi aktákból kiderül, hogy az ezredéves kiállításra nagyobb munkálatokat végzett el Zemplén vármegye részére. Továbbiakban azonban hírt már nem hallunk róla. A XIX. század második felében Pacholek mellett leginkább Zoller Mátyás nevével találkozunk. Első hivatalos levéltári adataink 1860-ból származnak, amikor is bennünket „A es. kir. rendőrség Zoller Mátyás puskaműves üzletét bejelentő folyamodásáról tudósít".

7

1 A kiadott engedélyt érdemes kissé közelebbről megtekintenünk, mert bizonyos vonatkozásban érdekes adatok derülnek ki a céhszervezetek és a beáramló iparosok kapcsolataira vonatkozóan. „Egy mai napon kelt tanácsi határozat folytán — olvassuk — önnek a szükséges kellékek kimutatása után a puskaművesi engedély ezennel megadatik. Miről a csatolmányok visszaszerkeztése mellett azon megjegyzéssel értesítetik, miszerint Ön altal egyszersmint tagjává lesz a helybeli lakatos czéhnek az ipartörvények 107. paragrafusában kifejezett kötelezettségek mellett."

7

2 Zoller Mátyás letelepedése a terézvárosi Valeró féle házban egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a puskaművesek körében. Viszonylag már korán nagy megrendeléseket kap, s hogy mindezeket ki tudja elégíteni, inasokat és segédeket fogad. A mesternek minderre megvolt a lehetősége, mert a tanács gyorsan intézkedett „. . .a becsületes lakatos czéh a fenntnevezett Zoller Mátyásnak ezen testületbe leendő felvétele végett... "

7

3 Az okiratokból tehát egészen világosan kitűnik, hogy a mester működését 1860-ban kezdi Pesten. A céhszervezetek hanyatlásának nagyon kifejező jelenségeként tekinthetjük a tanácsi határozatban foglaltakat. Ugyanis nem a céhszervezet veszi fel a mestert, hanem a város és utána a céhszervezetet a befejezett tényről egyszerűen értesítik. Zoller Mátyás az Akácfa u. 61. számú házban rendezkedett be, de műhelyét hamarosan ugyanazon utca 48-as számú házába helyezte át. 1873 körül üzletét még jobban kibővítette. Ebben az esztendőben fogadta inasai közé Jancsi Károly tállyai születésű, 12 éves tanulót és Gróll Károly 15 éves pesti lakost. Uo. III. 732/1891. 6

8 Uo. III. 13.550/1892. «

9 Uo. I. 29.144/1898. 7

0 Uo. A székesfővárosi m.kir. állami rendőrség bejelentési hivatal. 08.183/1901. 7

1 Budapesti 1. sz. Állami Levéltár Tanácsi Iratok II. 1488/1860. 7

2 Uo. 7

8 Uo.