Folia archeologica 14.
Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez
Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez 235 juk, hogy „Unschuld és Kiszela pesti puskaművesek pompásan kidolgozott fegyverei körül sok néző csoprotosult". 2 3 Az 1874. évi lakatos-jegyzőkönyv bejegyzései szerint 1873-ban Pesten 7 puskaműves mester dolgozott. 2 4 Ezek közül azonban három kardgyártással foglalkozik. Az egykori összeállítás nem lehet teljes, mert hiányzik belőle többek között Szikrássy kardkovács neve is, aki 1872-ben Kecskeméten még kiállított. Ugyancsak nem találkozunk Pacholek György nevével sem, akiről ma már kutatásunk nyomán ki tudjuk mutatni, hogy műhelyét 1864-ben alapította Pesten és a század végéig, sőt a XX. század legelején is a magyar kardgyártás kiemelkedő alakja volt. 1877-ben Szabóky Adolf iparlajstroma szerint, — amelynek teljességéhez komoly kétségek férnek —, mintegy 10 fegyverművessel számolhatunk. 2 5 Ebből a kimutatásból is láthatjuk, hogy a puskaművesek száma Pesten csaknem száz éven keresztül azonos szinten mozog. Országos statisztikánk 1884-ből van, amikor is a Dráván inneni Magyarországon 141 puskaműves élt 77 alkalmazottal. Ugyanakkor összehasonlításképpen el kell mondanunk, hogy a bronzművesek száma csak 8, s alkalmazottaik létszáma sem haladja meg a 30 főt. A puskaműves ipar századvégi állapotát nagyon jól mutatja az az egy esztergapad, amely a 141 mesterre jutott, míg a bronzművesek 8-an, 13 esztergapadon dolgozhattak. 2 6 Ezeknek a rendkívüli állapotoknak felszámolását igyekeztek elérni az olyan kiállításokkal, amelyeknek kifejezett céljuk a magyar iparpártolás volt. Ilyen kiállításnak tekinthetjük az 1885. évi Budapesti kiállítást, ahol is csak magyar termék kerülhetett bemutatásra. „Annak meghatározására, vajon valamely kiállítási tárgy hazai készítmény-e, az szolgál irányadóul, hogy a tárgy főbb alkatrészei az országban állíttattak-e elő?!" 2 7 Széleskörű propagandával igyekeztek a mestereket a kiállításon való részvételre megnyerni. A kiállítók azonban a nyilvános megmozdulásokat nem igen szívlelték. A passzivitás magyarázatát hamarosan megtalálták — mondván „.. .a fővárosi iparosság azon tudatban, miszerint egy hazánk fővárosában rendezendő és ahhoz méltó kiállítás tetemes kockázattal jár — maga nem mervén vállalkozni". 2 8 Hangsúlyozzák azonban ezeknek a kiállításoknak minden terhe mellett a nagy előnyeit, amire a vidéki kiállítások különösen jó példával szolgáltak, ugyanis „. . .a csekély apparátussal létrehozott kiállítások reményfeletti sikerrel jártak... s kézzel fogható — írják — hogy midőn országszerte hangzik ama jelszó, hogy a hazai ipar fejlesztése a legfontosabb, a legsürgősebb nemzeti feladataink sorába tartozik, akkor a hazai ipar állapotával, termelési képességével, hiányaival alaposan és rendszere 2 3 Katona Zs., Az 1872. évben Kecskeméten rendezett Országos Iparműtárlat Emlékkönyve. (Kecskemét 1874) 48. 2 4 Lásd a lakatos szervezet 1874. évi január 23-án kelt jegyzőkönyvét. Budapest 1. sz. Állami Levéltár. 2 5 Szabóky A., Budapest iparosai 1877-ben. (Bp. 1877) 51. •— Megjegyezzük, hogy Kiszela Károly 1883-ban már mint puskagyáros szerepel, és a Fővárosi Iparosok körének tagjai között találjuk. Lásd: Gellért M., Iparosok Köre 59. Ebben az időben találkozunk a pesti kiállítások alkalmával Kobza Károly nevével is, jóllehet ő pozsonyi mester, aki műhelyét 1856-ban alapította, és négy munkással dolgozott. 1864-ben díszokmányt kapott golyós és serétes fegyvereiért. 2 9 Mudrony S., Az 1885. évi ... XI. f. 6, 223. " Ráth K., Az 1884-i Budapesti Országos Iparkiállítás szervezete. (Bp. 1882) 11. 2 8 Uo. 37.
