Folia archeologica 14.

Bánkuti Imre: A magyar céhek vallási szerepe a XVIII. században

A magyar réhek vallási szerepe a XVIII. században 185 ennek fejében ezek a mesterek a Szent Demeter templom javára 40 forintot s külön Demeter napján saját céhkasszájuk jövedelmének egyharmadát adják.

1

9 A céhleveleknek a vallási előírásokat elmulasztó mesterek elleni szankciói sem maradtak pusztán papíron. Kecskeméten az 1770-es évek elején a vármegye jelentős összegű büntetést rótt ki azokra a mesterekre, akik nem vettek részt az egyes miséken, körmeneteken. És mivel ebben a városban katolikus alig volt, szinte minden mesternek le kellett fizetnie a maga 3—4 frt-ját. Íme néhány példa: 1773/74-re 25 szabómester 68 frtot, 22 takácsmester 90 frt 10% kr-t, 49 csizmadiamester 129 frt 55 kr-t fizetett bírság címén. Ugyancsak megbírságolta a vármegye a miséket nem látogató református kovácsmestereket is. Általában ilyen eseteknél az volt a gyakorlat, hogy a büntetendő mesternek lefoglalták áruit és szerszámait s azokat eladva, levonták a büntetését.

2

0 Egy másik református mezővárosban, Cegléden, hasonló jelenségek játszódtak le. 1775-ben 5 takácsmester és 7 csizmadiamester összesen 23 frt 62y

2 dénárt fizetett büntetésképp, mert az „articularis processiokon", azaz a céhlevél által kijelölt katolikus ünnepeken nem vettek részt.

2

1 1776-ban az „engedetlen" mesterek száma erősen megnövekedett, fenti két iparágból elérte a 27 főt, ráadásul még 5 protestáns legény és 8 inas sem teljesítette a céhlevélben rárótt kötelezettségeit.

2

2 A református mesterek előtt e helyzetben két lehetőség állott: vagy abbahagyják mesterségüket, vagy betartják a céhlevél rendelkezéseit, azaz megszegik saját vallásuk törvényeit. Többen azonban inkább az előző megoldáshoz folyamodtak. 1778. február 28-án 7 ceglédi református szűcsmester lemondott mestersége folytatásáról, mivel önálló (tehát csak reformátusokból álló) céhet alkotni nem volt anyagi ereje, a katolikusokkal viszont nem akart egy céhben maradni. Ugyancsak így döntött s erről a szolgabírónak kötelezvényt állított ki 3 ceglédi szabómester is. (február 14.) Íme tehát: a céh vallási funkciója sok esetben komolyan hátráltatta, akadályozta, sőt némelykor lehetetlenné tette egyes mesterek termelőmunkáját.

2

3 Voltak persze olyan református mesterek is, akik inkább engedtek. 1778. március 9-én Cegléden 27 csizmadiamester és 12 takácsmester kötelezvényt állított ki, hogy a jövőben a céhlevél vallási rendelkezéseit megtartja.

2

4 Azokban a városokban, ahol a lakosság zöme protestáns volt, s a protestáns mestereknek nem volt önálló céhük, nem voltak ritkák a súrlódások, majd a protestáns mesterek elleni akciók. A fenti példák ezt eléggé bizonyítják, végül még említsük azonban meg, hogy 1777-ben Makón folyt eljárás l* Az 1726. október 6-án kelt céhlevél vonatkozó része: „Pro qua Amicabili interventione praedicta Nationis Rascianae Sartores Magistri, Sponte et benevole obtulerunt seseque obligarunt pro Ecclesia Parochali Catholica, Divo Demetrio sacrata ejusdem Sancti imaginem, pro Altari deservituram Valoris florenorum Quadraginta suis expensis propriis comparare, nec non in Festő ejusdem Samcti Demetrii ex sua propria Cassa seu tertialitate suorum Proventuum. . . in perpetuum pendere, et tribuere.. . " OL.HL.AM. 1232. No.l. 2

0 OL.HL.AM. 1111. 83—147. sz. 2

1 1775. márc. 25. OL.HL.AM. 1110. 91. sz. 2

2 1776. dec. 6. OL.HL.AM. 1110. 88. sz. 1777-ben a ceglédi réf. szabó, takács, csizmadia és szűcs mesterek a Helytartótanácshoz is beadványt intéztek a helyi plébános zaklatásai ellen. 1777. június 2. A vm a Helytartótanácshoz OL.HL.AM. 1110. 75. sz. 2

3 OL.HL.AM. 1110. 106. sz. 2

4 OL.HL.AM. 1110. 108, 110.sz. A takácsmesterek előzőleg kérték a királynőtől a céhlevél vallási pontjainak módosítását, de eredmény nélkül.