Folia archeologica 14.

Bánkuti Imre: A magyar céhek vallási szerepe a XVIII. században

Л magyar céhek vallási szerepe a XVIII. szádadban 183 Másutt azonban már a század első felében is súrlódásokra adott okot az, hogy a katolikusok „schizmatikusokkal" közösen alkottak céhet.

1

0 Ez a viszonylag békés állapot azonban Mária Terézia uralkodása alatt megszűnt. Különösen a protestáns vallású mesterek helyzete vált kedvezőtlenné, mert egyre nehezebben kerülhettek be a céhekbe. Csak néhány példát sorolunk fel ennek bizonyítására. 1765-ben a nagyváradi szabócéh csak úgy vette fel a református Hollósi Istvánt, hogy az előbb reverzálisban kötelezte magát a katolikus ünnepek megtartására és az istentiszteleteken való részvételre. 1776-ban azonban a szintén református Lipthay János szabómestert két fiával együtt már így sem akarta a céh befogadni.

1

1 A katolikus ünnepek megtartását és az azokkal kapcsolatos egyházi szertartásokon való részvételt még olyan céhek számára is kötelezővé tette a királynő, melyeknek tagsága teljes egészében protestáns volt. 1752-ben a debreceni molnárok és ácsok attól féltek, hogy „az Catholica Szent Vallásnak Czeremoniai Articulusunk közé beirattatnak és Rendtartás szerint Zászlókat kelletik csináltatnunk és Theophorica Processiót a' több Catholicusokkal járnunk". Ezért nem akarják céhlevelüket kiváltani.

1

2 Néha a katolikus egyház helyi képviselőjének is beleszólása volt a céhalapítási ügyekbe. A jászárokszállási iparosok 1761-ben közös céhet akartak létrehozni, s ehhez többek között a helyi plébános engedélyét is megszerezték.

1

3 A céh vallási funkciója, amelyet a feudális állam neki szánt, legvilágosabban talán a bajai takácsok 1761-es privilégiumából derül ki, ezért érdemes ezt szószetint is idézni: kötelesek egész családjukat és cselédjeiket a katolikus egyház szellemében nevelni, valamint „Kegyelmes Császár urunk úgy Coronás Királyné Asszonyunknak eő Fölségek hosszú életéért s Szerencsés Fegyverkezéséért töredelmes Szivei imádkozni kötelesek lésznek... " (1. artikulus.) A céhlevél a külső, tehát vidéken, gyakran többnapi járóföldre lakó céhtagokat is arra kötelezte, hogy az úrnapi körmenetet és negyedévi offertoriumot személyesen, legényeikkel együtt a céh székhelyén ünnepeljék meg.

1

4 (A céhlevél 2. artikulusa.) A protestáns iparosok természetesen igyekeztek kitújni a számukra megalázó, hátrányos vallási kötelezettségek alól. 1760-ban szinte valamennyi debreceni céh kijelentette: csak úgy hajlandó új céhlevelet váltani, (ez egyébként nem csekély költséggel járt), ha abban nem lesz olyan cikkely, amely szabad vallásgyakorlatukat gátolja, vagy katolikus vallási szertartások megünneplésére kényszeríti őket.

1

5 1

0 L. pl. Bács vármegye felterjesztését a Helytartótanácshoz. Bécs, 1731. február 27. OL. HL. A M. 1085. 91. sz. 1

1 OL.HL.AM. 1091. 4—18.SZ. 1

2 1752 augusztusában kelt beadványuk. OL.HL.AM. 1173. No.5. —A teljesen luteránusokból álló szarvasi csizmadiacéh 1777-es oklevelének 1. cikkelye is kötelezővé tette a katolikus ünnepek megünneplését. OL.HL.AM. 1089.85—89. sz. " OL.HL.AM. 1139. No. 3. 1

4 OL.HL.AM. 1085. 107, 113.sz. — Hasonlóan intézkedik a bajai szűcsök 1765. április 17-én kelt céhlevele: a céh csináltasson zászlót és úrnapi körmenetben az alatt vonuljanak fel valláskülönbség nélkül. Uo. 99 .sz. — Ugyanígy intézkedett a szentannai egyesült céh privilégiuma, 1775. máj. 19. OL.HL.AM. 1082. 25—26. sz. stb. 1

5 Erre az álláspontra helyezkedtek a lakatosok, kovácsok, vaskereskedők, asztalosok, takácsok, vargák, fazekasok, gombkötők, csizmadiák, paplanosok. OL.HL.AM. 1173. No.9.