Folia archeologica 14.

Huszár Lajos: Georg Hautsch magyar vonatkozású érmei

Georg Hautsch magyar vonatkozású érmet 175 Az irodalom az említetteken kívül még egy érmet tart számon mint Hautsch művét és ez az érem a passarováci békére vonatkozik 1718-ból.

1

4 Ennek az éremnek az előlapján azonban a névjelzés egész világosan CH és nem GH, továbbá a keletkezési ideje is igen messze esik Hautsch utolsó magyar vonatkozású művétől (1699) úgy, hogy ezt az érmet semmi esetre sem lehet Hautsch művének tekinteni. Ezzel szemben valószínűnek tűnik fel, hogy bizonyos nyomon elindulva esetleg lehet még gyarapítani Hautsch magyar tárgyú műveinek a számát. Ez a nyom pedig az a bizonyos csillag lehet, melyről a Hautschra vonatkozó irodalom úgy emlékezik meg, mint az ő magán jegyéről. Ezt a jelet keresve Hautsch művein, úgy találjuk, hogy a GH-val jelzett kétségtelen érmein valóban a széliratok végén állandóan szerepel egy -j- alakú jegy. Talán ez akar lenni az a bizonyos jegy, amit az irodalom csillag néven emleget. Ezen a nyomon elindulva a zentai csata emlékére 1697-ben készült és egyébként teljesen jelzés nélküli érem szélirata végén ugyanezt a kereszt alakú jelet találjuk. Valószínű tehát, hogy ez az említett érem is Hautsch műve lehet. Egyébként ez is tagja a LaufFerféle éremsorozatnak. Ilyen formán a jelzetlen érmek közül ezt a példányt mint Hautsch kérdéses művét ugyancsak felvettük a művei sorába. AZ ÉRMEK JEGYZÉKE E jegyzék összeállításánál az egyes érmeket az általánosan szokásos részletes numizmatikai leírás helyett csak a legrövidebben soroljuk fel, ugyanis ezek általában ismert emlékérmek, melyek többfelé is publikálva vannak. Sok példánynál az egyik oldalon LGL jelzés látható, és csak a másik oldalon GH, tehát az ilyen érmeknek csak az egyik oldala Hautsch műve. Az olyan érmek, amelyeknek egyik oldalán GH jelzést találunk, a másikon pedig semmilyen jelzést sem, azok feltehetőleg teljes egészükben Hautsch művének tekinthetők.

1

5 1. 1686. Török háború. E) I. Lipót mellképe Bécs látképe felett. LGL jelzés. H) io kisebb-nagyobb oválisban magyar várak képei és nevei „Vermehrer des Reichs" felirattal. 1686 évszám. GH jelzés. a) Szélirat nélkül: TM ezüst, bronz, ón, 40 mm, Lauffer p. 9., Mülmann LVIL, Riedner 24., Weszerle С. XII. 4., Göhl Bp. érmei 97. b) Német szélirattal: TM ezüst 40 mm. Széchenyi I. 210. 54., Göhl Bp. érmei 98. 2. 1686. Buda visszavétele. E) Budavár képe Észak felől „Hos fornax ardet in usus" körirattal. LGL jelzés. H) I. Lipót előtte térdelő Hungaria felé kormánypálcát nyújt. 1686 évszám, GH jelzés. 1

4 Széchenyi 56.t.55. 1

5 A Lauffer, Mülmann és Riedner-féle már említett katalógusok mellett az érmek jegyzékében a következő irodalmi közlésekre hivatkozunk, a következő rövidítésekkel: Domanig DM= Kari Domanig: Die deutsche Medaille in kunst- und kulturhistorischer Hinsicht. (Wien 1907), Göhl Bp. érmei = Göhl Ödön: Budapest emlékérmei. (Bp. 1899), NK = Numizmatikai Közlöny, Széchenyi = Catalogus numorum Hungáriáé ac Transilvaniae Instituti Nationalis Széchénviani. I. (Pest 1807), Weifert = Josef Nentwich: Meine Sammlung von Medaillen auf die Eroberung Belgrads in den Jahren 1688, 1717 und 1789 und der Frieden von Passarowitz von Hugo Weifert. (Pancsova 1893,) Wesz'rle = Weszerle József: Hátrahagyott érmészeti táblái. (Pest 1873) és végül TM = Magyar Történeti Múzeum Éremtára.