Folia archeologica 14.

Huszár Lajos: Georg Hautsch magyar vonatkozású érmei

172 Huszár Lajos 70. ábra Mindebből az derül ki, hogy Hautsch magyar vonatkozású emlékérmei többnyire a Lauffer-féle sorozat keretében kerültek kibocsátásra. Az éremképek témáit illetőleg néhány példány I. József magyar királlyá koronázásának emlékét őrzi, a többi pedig mind a török elleni felszabadító hadjárat győzelmes csatáit örökíti meg. Különösen az egyes magyar várak és városok visszafoglalása szolgált állandó alkalmul újabb és újabb emlékérmek készítésére. A Lauífer-féle sorozat érmei mind a stílust, mind az ábrázolásokat illetőleg meglehetősen egységes képet nyújtanak, annak ellenére, hogy az éremképek vésésénél különböző éremművészek közreműködése állapítható meg. Ebből következik, hogy csupán a mesterjegyek szolgálhatnak alapul az érmeknek éremművészek szerinti osztályozásához, egyébként pedig a jelzetlen érmek osztályozása ezidőszerint szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik fel. Az éremképek általában négyféle témakörbe oszthatók a magyar vonatkozású példányokon: mellkép, csatajelenet vagy várkép, allegorikus jelenet, és egyéb ábrázolás. Az utóbbi csoport a legkisebb változatosságot mutatja fel (felirat, magyar címer, és szökőkút). Felmerül a kérdés, hogy az érmeken látható csatajelenetek, várak és tervrajzok ábrázolásához a művész honnan vette a gondolatot, vagy a mintaképet. Önkéntelenül is metszetábrázolásokat idéznek fel az ilyen tárgyú éremképek és valóban, ha ezeket az éremképeket egykorú metszetábrázolásokkal vetjük össze, akkor a közöttük fennálló szoros összefüggés azonnal nyilvánvalóvá válik. Néhány példával igyekszünk ezt az állítást igazolni, melyet a rendelkezésre álló metszetanyag felhasználásával sikerült kétségtelenül bizonyítani. így a 2—4 sz. érmek előlapjai Buda várának 1686-i ostromát ábrázolják. Az éremképhez legközelebb áll egy hasonló korú metszetkép, melyet ugyan nem hűségesen vett át az éremvéső, de az éremkép felépítése mégis meglehe-