Folia archeologica 14.
V. Ember Mária: II. Lajos magyar király és felesége ruhája
148 V. Ember Mária A francia divatban is megtaláljuk ezt a ruhaformát. A legtöbb ilyen ruhaábrázolás a XV. század harmadik harmadából való. 6 2 Mária királyné ruhájáéhoz hasonló szabású volt a polgárasszonyok viselete is. Bem Balthazár Codex picturatus-ában a cipészműhely ábrázolásán ülő nő is ilyen ruhát visel. A nagy kivágás szegélye és a kézelő azonos szövetből készült. 6 3 Igen hasonlít az előbbihez a XVI. század első felében készült és egy nürnbergi patrícius család menyasszony leányát ábrázoló képen az ing szabása, díszítése és a ruha kivágása. 6 4 Mária királyné öltözetéhez tartozó ingnek is sok analógiáját találjuk különösen a német és olasz művészek XV. század végén és a XVI. században készült képein. Az idősebb Hans Holbein 1516-ban festette a Szent Sebestyén oltár belső szárnyképén Szent Borbála alakját. Mélyen kivágott ruhájából kilátszik a dúsan ráncolt, hímzett csíkkal díszített fehér ing. Az előbbihez igen hasonló inget festett a Szent Orsolyát ábrázoló képen is. 6 5 Dürer Elisabeth Tuchert festette meg kivágott ruhában és ráncolt hímzett ingben. 6 6 A „Meister des Handbuchs" követőjének Szerelmespár с. képén a fiatal nő dúsan ráncolt ingének kivágását és varrásait aranyhímzés díszíti. 6 7 Hasonló ingben szőkíti haját a velencei nő házának tetőteraszán a C. Vecellio „Habiti"-jában levő metszeten. 68 Az olasz festők képein több hímzett ingábrázolást találunk. Tizian 1522-ben festette meg Lucretia Borgia — vagy Laura di Dianti — arcképét. Ezen is, s a Tiziannak tulajdonított Izabella d'Esté arcképen is kivágott hímzett inget ábrázol. 6 9 Bernardino Luini képén Salome visel hímzett díszű ráncolt inget. 7 0 A képzőművészeti alkotásokon és a viselettörténeti műveken kívül a nemzetségkönyvekben találunk hitelesnek mondható ruhaábrázolásokat. A hallerkői Haller-család nemzetségkönyvében a család sok nőtagja szerepel Máriáéhoz hasonló ruhában. Ezek az ábrázolások a XV. század második feléből és a XVI. század első negyedéből valók. Pontos évszámokat sajnos nem tudhatunk, mert csak a Haller családból származó férjeknek a halálozási dátuma van feltüntetve. Az 1503-ban elhunyt Martern Haller, az 1500-ban elhunyt Ruprecht Haller, az 1504-ben elhunyt Wolff Haller, az 1505-ben elhunyt Jobst Haller és a XVI. század elején elhunyt Sebastian Haller feleségének ruhája hasonlít különösen Mária ruhájához. A fenti analógiák azt mutatják, hogy ez az ing-szabás és díszítés a XV. század harmadik, és a XVI. század első harmadában volt általános viselet. Dekoratívan egészítette ki és tette könnyedebbé a súlyos anyagból készült merev ruhákat. A nagy kivágásból előbukkanó hímzett szegélyű dúsan ráncolt fehér ing hízelgőn keretelte viselőjének nyakát. Mária királyné képein nem találjuk meg fennmaradt öltözetének típusát. Három különböző méretű arckép ábrázolja őt ugyanabban a fekete, négyszögű 8 2Piton , С., Le costume civilen France du XIII e au XIX e siècle. (Paris é. n.) 65, 73, 82.; Herbé, Costumes Françaises. (Paris é. n.) 52. t. 6 3 Varjú E., i. m. 499. 8 4 Hefner—Alteneck, J. H., i. m. VIII. 516. t. 6 5 Klassiker der Kunst. 20. 35. 8 8 Brieger, L., i. m. 106. 8 7 Alt-Deutsche Malerei. 52. kép. 6 8 Radoconachi E., La femme italienne à l'époque de la Renaissance. (Paris 1907) 112. utáni tábla. 8 9 Uo. 264, 268. utáni táblák. 7 0 Ftoerke, H., i. m. 122. t.
