Folia archeologica 14.
V. Ember Mária: II. Lajos magyar király és felesége ruhája
140 V. Ember Mária Az ujja minden szabás nélküli egyenes téglalap. Szélessége 48 cm, hossza 78 cm. Egyenesen van a felsőrész oldalvarrásába állítva, alatta 11 cm-es négyzetalakú bővítő lappal. Az ing ujja viselőjének kb. térdig ér, ezért felráncolva viselték. Csuklóban sűrűn egyenletesen ráncolták össze 17 cm-re, az 1,5 cm széles ráncolás alatt 5 cm széles fodrot hagyva. A ráncolás aranyfonállal, éksoros mintával, lapos öltéssel van levarrva (57. ábra). A fodor kb. fele szélességben punto tirato technikával áttörtén hímzett. A vékony fehér fonállal varrt hímzést három arannyal hímzett petty-sor élénkíti. Szélén arany laposhímzésű zegzug-sor és arany zsinór szegés. Az ing nyakkivágásához kétrétegű patyolatból szokatlanul magas, 10 cm-es egyenes gallér van varrva. Széle aranyfonállal, hurkolással szegett. A gallért, a mell-hasíték két oldalát, a fodor felett az ujja végét 7 cm széles hímzett sáv díszíti. A hímzés alapja az inggel azonos anyagú patyolat (61. ábra 6—10). A gallér hímzett dísze (58. ábra) 36 cm, a hasítéké 21 cm, a kézelőjé 17 cm hosszú. Az egyes lapok mintája egyforma. Az igen dús, aranyezüstfonalas hímzés mustrája reneszánsz ízlésű stilizált, virágos leveles indadísz. Az arany- és ezüstfonállal nem öltötték át a patyolat alapot, hanem csak ráfektették és színes selyemmel öltögették le. Az indákat vastagabb aranyzsinórok alkotják s szépen élénkítik a szeszélyesen rávarrt aranyozott, ezüst pillangók. Minden lap vékony aranyzsinórral kereteit. Zöld selyembélésre vannak varrva, s a béléssel együtt az ingre öltögetve. A XV. század végén a magyarok hosszabb ruhát viseltek és ezzel együtt az ing is hosszabb lett. Gyakran mindkettő földig érő. Hogy az ing a ruhából ne látsszék ki, derékban buggyosan felkötötték. 2 4 A férfi ing a XVI. század elején még négyszögű, vagy kerek kivágású, a 20-as években már magas hímzett gallérja van. Ipolito d'Esté leltára csak egy alkalommal tesz ingről említést: „Una camisia longa alhungarescha Crespa al collo et damane cum il Cavezone doro". E szerint tehát a magyar ing hosszú volt, nyakánál ráncolt, és arany zsinór fogta össze. Más helyen: „az inget hímzésekkel szokták díszíteni, a nyaknál, elöl a mellen, az ujjak végén; kivált azokat, amit hasított, vagy szétnyíló ujjú dolmányhoz viseltek. 2 5 A II. Lajos királlyal foglalkozó irodalom egy helyen említ inget. Szerémi György Lajos király haláláról megemlékezve így ir:„ A királyt pedig vászonba takargatták, meztelen lábbal, meztelen fejjel és abban az arany ingben, amit a királyné készített számára". Majd: „János vajda pedig elküldött bennünket... és mi megtaláltuk a holttestet, oly módon,ahogy azt leírtuk". 2 6 Hasonló szabású inget viseltek északon is. 1567-ben az uppsalai katedrálisban levő családi sírboltban temették el a Sture család öt férfitagját. Az itt talált öt ing szabása szinte azonos II. Lajoséval. Kettőnek magas egyenes gallérja van, a többinek beráncolt nyakrésze pántba fogott. A lelet első számú ingének bő ujja, a sima kézelő fölött dúsan ráncolt. Fodros szélét Lajos ingének kézelőjéhez hasonlóan fehérrel varrott szálvonásos hímzés díszíti. Zsinórszerű szegését színes fonállal varrták. 2 7 Egy 1540-ből származó férfiképmáson (ifjú Holbein isk.) is láthatunk II. Lajoséhoz hasonló inget. A magas egyenes gallért és a hasítékot hímzett sáv díszíti. A kézelő fodra is hímzett. 2 8 2 4 Varjú E., i. ш. 488. 2 6 Balogh ]., i. m. 13—28. 2 8 Mohács Magyarországa. Báró Burgio pápai követ jelentései. (Bp. 1926) Függelék II. A: Szerémi Gy., Lajos király haláláról. 143, 144. " Nylén, A. M., Stureskjortorna. Livrustkammaren 4(1948) 217—276. 2 8 Hansen, H. H., Histoire du costume. (Paris 1956) 54., 313. kép.
