Folia archeologica 14.

F. Vattai Erzsébet: Középkori titkos pecsétgyűrű

KÖZÉPKORI TITKOS PECSÉTGYŰRŰ A Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztálya nemrégiben pecsét- és ékszertörténeti szempontból egyaránt értékes aranygyűrűvel 1 (52. ábra 1) gazda­godott. Gemmával díszített gyűrűből számban jelentős anyag nincs gyűjtemé­nyünkben, ennek zöme is főként a renaissance korból és későbbi időből származik. A középkori gyűrűk nagyrésze fém pecsétgyűrű, vésett ékköves gyűrű csak elvétve fordul elő. A vétel útján megszerzett gyűrű körirata alapján a titkos pecsétgyűrűk csoportjába tartozik s mint ilyen egyetlen a középkori ékszergyűjteményben. A pecsétgyűrű az utóbbi években került elő, földből. Vékony huzalkari­kája letört, elgörbült, két darabban van meg. Hiteles lelőhelyét nem ismerjük, de bizonyosan magyarországi lelet. Az ovális alapú, fordított csonkakúp alakú lapos tok vöröses színű kalcedont 2 zár be, amelyet vésett ugró oroszlán alakja (intaglio) díszít. Az ékkövet keskeny arany perem övezi. Lemezes széle ráborul az ékkőre. A peremre SLLSECRETI (Sigillum Secreti) köriratot véstek be. Az oroszlán feje fölött és alatt a tok ferde oldalán egy-egy kis trapéz-alakú lemezkére erősítették egykor a huzalkarika két végét. A fej mérete: 1,4 X 1,3 cm, súlya 4,05 g. A gyűrű 800-as finomságú arany-ezüst ötvözet. 3 Mielőtt a gyűrűt közelebbről meghatároznánk, nézzük meg a magyaror­szági gemmával díszített középkori gyűrűk eddig ismert példányait. Elsősorban a III. Béla és felesége sírjából előkerült gyűrűket 4 kell megemlítenünk. 1848. december 5-én Székesfehérvárott a püspöki udvar és kert déli oldalán húzódó kőfal mellett csatornaigazításkor fedezték fel a két vörösmárvány lappal borí­tott koporsót. A feltárást Érdy János végezte és a két sírt a mellékletek alapján III. Béla és első felesége Antiochiai Anna nevével hozta kapcsolatba. A királyt és feleségét egyszerű ezüst halotti koronával temették el, de ugyanakkor sze­mélyes használati aranyékszereiket is sírjukba tették. III. Béla — Érdy leírása szerint — „jobb keze mutatóujján" 5 vésett arabfeliratos® keleti gránátköves 1 Ltsz.: 60. 3. B. Állítólag a Cséri szeméttelepen került elő. 2 Karneolnak nem lehet minősíteni, mert fátyolos, zavaros. Az ékkő meghatározását dr. Erdélyi Jánosnak köszönöm. 3 Mikrokémiai vizsgálatát Rapszkyné Hanák Mária dr. végezte el. * Érdy /., III. Béla király és nejének Székesfehérvárott talált síremlékei. (Kubinyi F.— Vahot /., Magyarország és Erdély képekben. I. Pest 1853) 43, 45.; Hensyjmann I., A székesfehér­vári ásatások eredménye. (Pest 1864) 206.; Ua., Magyarország ókeresztyén, román és átmeneti stylű műemlékeinek rövid ismertetése. (Bp. 1876) 58.; C^obor В., III. Béla és hitvese halotti ékszerei. (Forster Gy., III. Béla magyar király emlékezete. Bp. 1900) 215.; Hlatky M., A magyar gyűrű. (Bp. 1938) 46. 6 Érdy ]., i. m. 45. 6 Goldziher Ignác olvasása szerint: (Abd Alláh ibn Muhammed (Abdallah fia Muhammed­nek). Czobor В., i. m. 215.

Next

/
Thumbnails
Contents