Folia archeologica 13.

Barkóczi László: Adatok Brigetio későrómai történetéhez

ADATOK BRIGETIO KÉSŐRÓMAI TÖRTÉNETÉHEZ Brigetio késői történetének, a város római kora utolsó évtizedeinek megismeréséhez csak a régészeti anyag szolgáltat biztos támpontot. A rendelkezésünkre álló írott forrásanyag ugyan érdekes adatokat közöl főleg általános birodalmi szempontból — gondolunk elsősorban a törvénytáblára —, a város életéről azonban sem az antik írók adatai, sem az előkerült pár feliratos emlék nem sokat mond. Nem tájékoztatnak bennünket ezek az adatok a város és a tábor késői életéről, az utolsó évekről, melyet Brigetio még római fennhatóság alatt töltött. Nem mondhatjuk azt, hogy kutatásaink ebben az irányban lezártnak tekinthetők. Még sok későrómai sír és más dokumentum kerülhet elő a táborból és közvetlen környékéről, melyek új adatokat szolgáltathatnak majd a város és tábor feladásának időpontjára.

1 Egészen bizonyos, hogy jelentősen ki fogja egészíteni ismereteinket Brigetio későrómai történetéről az éremanyag teljes feldolgozása — mely részben már meg is történt —, a felső-pannóniai limes hasonkorú emlékanyagának közreadása, valamint a nagy jelentőségű, kisárpási késői temető leletanyagának feldolgozása, melyet Biró Éndre végez. A város késői történetének szélesebb alapokon való megírása csak ezen összefüggések megismerése után válik majd lehetségessé. Jelen dolgozatunk célja az, hogy közreadjuk azokat a temetőrészeket, amelyek a tábor körül kerültek elő, és amelyek Brigetio legkésőbbi temetőinek tekinthetők. Ezen temetők emlékanyagának közlésével bepillantást kívánunk nyújtani Brigetio római korának legkésőbbi évtizedeibe. Az emlékanyag Járdányi Paulovics István ásatásaiból származik az 1927. és 1929-es évekből. Paulovics négy temetőt állapított meg ekkor a tábor körül, s rövid jelentésében meg is emlékezik róluk.

2 Jelentésében közli a temetők pontos helyét, a sirok számát, az anyag jellemzésével azonban nem foglalkozik. A sirok, illetve az egyes temetőrészek késői voltát azonban már ő is hangsúlyozza. Bár az anyag régi módszerrel végzett ásatásból származik, feldolgozása Brigetio késői történetének szempontjából nélkülözhetetlen. 1 Az ásatások és az Olajgyár építkezései folytán szükséges leletmentések tovább tartanak. A tábortól DNy-ra és D-re több nagyobb és kisebb temető került elő a IV. század első feléből. Vannak közöttük igen gazdag sírcsoportok. Ezeknek feldolgozása, valamint az állandó ásatások még sok újat mondhatnak a város történetéről. 2 Paulovics I. 1927—1929. évi kutatásait összefoglalóan ismertette: Funde und Forschungen in Brigetio (Szőny). LA II. DissPann II. 11. (Bp. 1941) 118—164. Ugyanitt adja hírül a négy temető feltárását is. Vö. Barkócy L., Brigetio. DissPann II. 22. (Bp. 1951) 9—10.