Folia archeologica 13.

Biróné Sej Katalin: Hygieia, Salus és Valetudo

Hygieia, Salus and Valetudo 77 mivel közös vonásaik is vannak, a görög Hygieiat a latin Salus névvel jelölték.

3

8 Weinstock szerint Hygieiat a rómaiak Salusszal azonosították, amiből arra következtet, hogy ekkor még Valetudot nem ismerték.

3

9 Mivel Salus általános jólét-jellege nem fedi teljesen Hygieia aspektusát, az idők folyamán létrejött Valetudo, aki azonos Hygieiaval, csak annak latin megfelelője. Köztársaságkori pénzeken Salusnak csak fejábrázolásával találkoztunk, igaz az, hogy az időszámításunk előtti időkből a görög pénzeken is ritkák a Hygieia ábrázolások. Valetudot azonban i. e. 54-ben teljes alakban, Hygieia mintájára ábrázolták.

4

0 Összefoglalva az eddigieket, azt látjuk, hogy a görög Hygieia az i. e. III. sz.-ban eljut Rómába, itt a latin Salus istennővel azonosítják, mivel ennek jellege a leghasonlóbb Hygieiaéhoz, azonban az i. е. I. századra kialakult Valetudo, aki tulajdonképpen teljesen azonos Hygieiaval. A császárkor elején nincsenek Salus ábrázolások a pénzeken. Nero császártól ismeretesek az első Salus veretek, mégpedig az eddigiektől eltérő formában (XVIII. t. 6.) egy trónon ülő istennő jelenik meg, aki kinyújtott jobbjában paterát tart szelvényben SALVS felírással.

4

1 Hogy honnan vették ezt az ülő típusú Salust, közelebbről nem sikerült kideríteni. Mindenesetre azt megállapíthatjuk, hogy a nagyplasztikából választották ezt a típust, hiszen ott, ha nem is gyakran, de találkozunk ilyen típusú Hygieia ábrázolásokkal.

4

2 Nero császár uralkodása alatt a Calpurnius Piso-féle összeesküvés

4

3 leleplezése szolgáltatta az alkalmat a Salus veretek megjelentetéséhez.

4

4 Itt Salusnak feltétlenül a császár, az állam jóléte, biztonsága aspektusával számolhatunk. Tehát Salusnak Salus jellege domborodik ki. Ugyanezt a típust látjuk Galba sesterciusán SALVS AVGVSTA S С,

45 Vespasianus SALVS A VG (XVIII. t. 7.),

4

6 Titus SALVS A VG (XVIII. t. 22.)

47 és Nerva SALVS PVBLICA (XVIII. t. 8.)

4

8 veretein. Az Acilia gens típusú Valetudo, illetve Salus, először Galba dupondiusán SALVS AVGVSTI S С felírással,

4

9 majd Domitianusnál PRINCEPS IWENTVTIS, (XVIII. t. 4.)

5

0 a későbbiekben Hadrianusnál (XVIII. t. 21.)

5

1 és Marcus Aureliusnál, (XVIII. t. 5.)

5

2 mindkettőnél COS III felirattal jelentkezik. A két 8

3 Wissowa, G., Salus. Roscher i. m. 299. 8

3 Weinstock, St., Valetudo. PWRE II. 15 (Stuttgart 1955) 268. 4

0 Vö. a rhegiumi Hygieia típust az Acilia gens Valetudojával. (XVIII. t. 3.) 4

1 Mattingly, H. —

Sydenham, E., The Roman Imperial Coinage. I. (London 1923) 52. sz. (A továbbiakban RIC rövidítéssel jelöljük.) A darabot i. sz. 63—68 közötti periódusban verték. *

г Reinach, S., Répertoire de la statuaire grecque et romaine. I. (Paris 1906) 291. III. (Paris 1904) 92. IV. (Paris 1910) 177. t)lő Hygieiat ábrázolnak, azonban mindig ölében van a kígyó, vagy lábára csavarodik. 4

8 Maskin, N. A., Az ókori Róma története. (Bp. 1951) 335. Az összeesküvés i. sz. 65-ben volt. 4

4 Tacitus, Annales. XV. 74. 4

5 RIC 49. 4

8 RIC 58. 4

7 RIC 116/a. 4

8 RIC 20. 4

8 RIC 167. 8

0 RIC 239. 4

1 RIC 669

/с. 6

2 RIC 216.