Folia archeologica 13.

Biróné Sej Katalin: Hygieia, Salus és Valetudo

Hygieia, Salus and Valetudo 75 periódusban verték.

1

7 Rhegiumból ismeretes egy quadrans, amelyen már álló Hygieiat ábrázolnak, amint a kígyót eteti.

1

8 Ábrázolása a görög pénzeken igen ritka, gyakorivá csak a császárkorban válik, a Róma-városi és koloniális veretek en. Hygieianak első említésével — Salus megnevezéssel — i. e. 180-ban találkozunk.

1

9 Tulajdonképpen itt érkeztünk el problémánkhoz, amikor is azt vizsgáljuk, hogy a görög Hygieia hogyan azonosul, illetve miben különbözik az óitáliai Salus és Valetudo, szintén gyógyító aspektusú istennőktől. Míg Hygieia a testi és lelki egészséget, jólétet képviselte, addig Salus az adomány, a védelem — embernek, állatnak védelmet jelentett a külső veszélyek ellen, amit elsősorban a betegségek és ennek következménye, a halál képeznek —, a segítség, de elsősorban az általános jólét megtestesítője. Pontosan nem lehet tudni, hogy tisztelete mikor kezdődött Rómában, de i. e. 302-ben már szentélye van a Quirinálison.

2

0 Feltétlenül istennőként tisztelték már a templom alapítása előtt is. 2

1 Kapcsolatban állt kultusza a szomszédos szentélyekben tisztelt Semo Sancus sabin istenséggel,

2

2 mint ezt Salus Semonia jelzője is mutatja.

2

3 Mint a jólét megtestesítője, kapcsolata van Fortunával és Spessel is.

2

4 A Salus-kultusz az állam szerencséjét, jólétét, jövőjét tartozott ápolni.

2

4* A császárkorban az uralkodó lesz az állam jelképe, a császár jóléte egyben az államét is jelenti. Salus legkorábbi ábrázolása D. Junius Silanus denárán jelentkezik.

2

5 (XVIII. t. 1.) Az előlapon női fej jobbra diadémmal SALVS felírással, továbbá ЛУ Acilius Glabrio denárán, (XVIII. t. 2.) babérkoszorús női fej jobbra SALVTIS felírással. Erre a későbbiekben még bővebben uta unk.

2

6 1

7 Head, В., História Numorum a manual of Greek Numismatics. (Oxford 1911) 76—-77. 1

8 BMC Rhegium, Bruttium 100 AE quadrans. Carelli, F., Numorum Italiae Veteris. (Lipsiae 1850) CXCIX. 103. Míg a BMC ezt a statert 415—387 közötti periódusba helyezi, addig В. Head azt mondja, bár Rhegiumban nyilvánvaló már a korai időkben is Asklepios kultusza, azonban ábrázolása csak a későbbi vereteken jelentkezik. Head, В., i. m. 109. Ezt a típust 203— 89 közötti periódusba helyezi, i. m. 111—112. 1

9 Livius XL, 37,2. „Consul Apollini Aesculapio Saluti dona vovere et dare signa inaurata." Itt tulajdonképpen Salus alatt Hygieiat kell értenünk. 2

0 Wissowa, G., Salus. Roscher i. m. IV. (Leipzig 1909—1915) 296. A szentélyt С. Iunius Bubulcus emeltette. T bulin, Salus. PWRE II.I. (Stuttgart 1920) 2057. 2

1

Tbulin, Salus. PWRE. II. I. (Stuttgart 1920) 2057. 2

2 Semo Sancus és Dius Fidius azonos istenek tulajdonképpen a görög Herakleshez hasonlóak. Wissowa, G., i. m. 120. 2

3 CIL VI. 30975. Premerstein szerint lehetséges, hogy Salus Semonia mögött a quirinálisi Salus áll, aki ezt a jelzőt szentélyének Semo Sancussal való szomszédsága miatt kapta. Premerstein, Eine Votivinschrift aus augustischer Zeit. AEM 15(1892) 82. 2

4 Thulin, i. m. 2058. 24

a Mint városvédő istennő is szerepel. Schulde, W

'., Zur Geschichte lateinischer Eigennamen. (Berlin 1933) 471. 1

&Babelon, E., Description historique et chronologique des monnaies de la république romaine. II. (Paris 1886) 109, 18. (A továbbiakban rövidítése Bab.) A hátlapon ROMA D SILANVS L F, Victoria jobbra rohanó bigan ostort és pálmaágat tart. A veret az i. e. 80. körüli időkből származik. D. Iunius Silanus ezzel a pénzzel emléket állít ősének, C. Iunius Bubulcus Brutusnak, aki Salusnak a Quirinálison templomot építtetett. Bab. II. 107. 2

6 Bab. I. (Párizs 1885) 106, 8.