Folia archeologica 13.

Tőrök Gyula: Rómaikori faházak nyomai Halimbán

RÓMAI KORI FAHÁZAK NYOMAI HALIMBÁN 1952—55. években tártuk fel Halimbán a X—XII. századi temetőt.

1 Az ásatás folyamán halstatti-,

2 La Téne-,

3 római császár- és népvándorláskori leletekre is bukkantunk. A császárkori leletek közül tíz urnafészek anyagát B. Bónis Éva ismertette a Folia Archaeologica előző kötetében,

4 az épületek alapfalának nyomait a datáló kerámiával együtt alább mutatjuk be. Előre felhívjuk a figyelmet két tényezőre: az egyik, hogy a szóban forgó épületnyomok felett a talajt korábban már 40—60 cm mélyen szőlő alá megforgatták és az egykori felszínt elpusztították; a másik, hogy a földforgatáskor már számos lelet került elő. A halimbaiak elbeszélése szerint a forgatáskor ezen a helyen „tűzpadokat és katlanokat" találtak, a földmunkát végeztető Szekér László helybeli plébános birtokába pedig többek között egy vaslelet került. A tűzpadokat és kemencéket az átégett agyagdarabkák igazolták az ásatás során, a vastárgyakat a veszprémi Bakonyi Múzeumban találtuk meg, mint Szekér László ajándékát.

5 A szóban forgó háznyomokat az ő egykori szőlőjében tártuk fel. Amikor a X—XII. századi temető déli részének humuszrétegét eltakarítottuk, a világos színű altalaj felszínébe mélyedő sötét földcsíkok bukkantak elő, amelyek négyszög-alakban záródtak. (20. ábra) Csak a déli földcsíknak volt kisebb megszakítása. Szorosan a keleti földcsíkhoz csatlakozva találtuk a X. századi sírokat; ezért először arra gondoltunk, hogy a temetőhöz tartozó faépítmény alapfal árkának nyomairól van szó, de a későbbi feltárás során rómaikori cserepekkel datált másik négyszögű építmény és több kör alapú építmény nyomvonala rajzolódott ki. I. s^ámú építmény. Amint említettük, az I. számú építmény fekete földcsíkja négy derékszögű törés után a bemutatott házalap-alakú összefüggést árulta el, déli árkában 75 cm-es megszakadással. (XIII. t. 1.) Az árkok átlagban 50— 55 cm szélesek és 560x575 cm

2 nagyságú területet zárnak le. Az árokfenék befelé lejtése alapján (XIV. t. 2.) az árokba fektetett talpfáknak is befelé dőlése kellett, hogy legyen. Az É-i és Ny-i árok csatlakozásánál a Ny-i árok vége nem fut ki az É-i árok külső vonaláig, mintha a nyugati talpfa 8—10 cm-rel rövidebb lett volna. (XIV. t. 1.) Az É-i árok K-i részének vonala a talpfa görbesége 1 Török Gy., Die Bewohner von Halimba-Cseres nach der Landnahme. Veröffentlichungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Dresden, 6. (Leipzig 1959) — Részletes leírása nyomás alatt „Halimba lakossága a X. és XI. században" c. munkában, az Arch. Hung, sorozatban. 2 Lenyel I., Arch. Ért. 86(1959) 159—169. XXXI—XLVIII. t. 3 A kelta sírokat B. Kutzián Ida publikálja, aki a kelta sírok feltárásában részt vett. 4 B. Bónis É., FA 12(1960) 91—110. 6 A veszprémi múzeumba kerülése 1904. július 17-én történt.