Folia archeologica 13.

Szakács Margit: A Vidacs-gépgyár története

312 Szakács Margit lását egy helyen végezhessék.

5

6 Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Valójában a Vidacs-gyár az érdeklődés középpontjában álló angol gépek versenyével nehezen tudott megmérkőzni. A 60-as években azonban még bírta a versenyt. A kezdettől gyártott hagyományos eszközök nemcsak számbelileg emelkedtek ki termékei közül, hanem minőségi szempontból is versenyképesek voltak s nemegyszer előfordult, hogy a külföldi gépek előtt nyertek versenydíjakat. A gyár sok helyi és országos kiállításon vett részt, majd világkiállításokon, amelyek hírnevének megalapozói és külföldi kapcsolatai kiszélesítésének előmozdítói lettek. 1867-ben a párizsi világkiállítás hozta számára a legnagyobb sikert, Vidacs István gépgyára aranyérem kitüntetést nyert,

5

7 és egyúttal uralkodói kitüntetésben is részesült.

5

8 A világkiállítások a kapitalizmus piaci terjeszkedésének legnagyobb elősegítői voltak. A Vidacs-gyár külföldi piacát is kiszélesítette, gyártmányai iránt megindult a kereslet Oroszországból, sőt Amerikából is.

5

9 1867-ben a gyár ezer ekére és 100 cséplőgépre kapott megrendelést Oroszországból, amelyre előlegül 5 ezer rubelt vett fel Vidacs János.

6

0 De volt már kivitele a dunai fejedelemségekbe és Törökországba is. 1864-ben a gyártmányok nyugati piacon való terjesztése céljából Bécsben nyitott raktárt.

6

1 A 60-as évek általában az eredmények, kiállítási sikerek,

6

2 a virágzás évei voltak. A gyár virágzásának ebben a periódusában az idős Vidacs személyesen már nem vett részt a gyár vezetésében, de az elért eredmények eddigi tevékenységének következményei voltak, mert új munkaterületén is a Vidacs gyártmányok sikereinek további növelésén munkálkodott. A gyár vezetésének átadása után rövid időre vonult vissza, majd néhány hónapra külföldre ment. 1858—59-ben Németországot utazta be, a következő évben Párizsban és más francia városokban, valamint Belgiumban töltötte idejét, ahol a vasgyártás újabb előrehaladását tanulmányozta és szakismereteiben gyarapodva tért vissza. Azután fogott régi tervének végrehajtásához, hogy a Vidacs gyártmányok tartós piacát a dunai fejedelemségekben biztosítsa és távolabbi tervként oda való áttelepedését és később felépítendő fiókgyár létrehozását határozta el. Ennek végrehajtását késleltette az 50-es évek végén bekövetkezett gazdasági válság, amely a pesti gyárat is nehéz helyzetbe hozta és Vidacsot a már említett részvénytársasági kísérlethez vezette. A 60-as évek elején a megváltozott gazdasági helyzet és a gyár újabb fellendülése tette lehetővé tervének végrehajtását, amelynek előkészületeivel addig is foglalkozott. 1863-ban kivándorlási engedélyt kért, amelyet az év novemberében megkapott.

63 Az engedélyt csak saját személye és nem egész családja részére kérte, tehát nem véglegesnek szánta letelepedését. Lakhelyéül Krajovát választotta, ahol hamarosan műhelyt is nyitott. Lehet, hogy ezt később kisebb üzemmé fejlesztette, 5

6 Uo. 1859. 8.; VU 1859. 101. 5

7 FL 1867. 107.; VU 1867. 328.; Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 311. 6

8 VU 1867. 556. 5

9 FL 1867. 475. 6

0 Uo. 1869. 871. 6

1 Főv. Levéltár. X. 1122/864. 6

2 Kiállítási kitüntetéseit közli: Magyarország a bécsi 1873-diki közkiállításon. (Bp. 1873) 6» Főv. Levéltár. X. 913/863.