Folia archeologica 13.
V. Ember Mária: Az egri Rozália-kápolna cipői
258 V. Ember Mária Felsőrészének szövetéből csak néhány zöld színű foszlány maradt meg. Szegőszalagjának vonalából és méretéből tudunk a cipő formájára és szabására következtetni. Három részből — egy fej-és két oldalrészből — szabott felsőrészén hátul és kétoldalt van varrás. Kivágása vászonkötésű selyemszalaggal szegett. A szegésbe szalag van befűzve a kivágás szűkítésére. A varrásokat is ilyen szalag borltja. Elejét a kivágás mentén 3 cm széles selyemszalagból berakott kettős fodor díszíti. A szalag szélességének egy harmadában van a cipőhöz rögzítve, tehát a fölfelé álló fodor 1 cm, a lefelé álló 2 cm széles. Talpa domború, bolyhozott. A fasarok kezdetéig fordított varrott, kettős lyuksorral, 3 mm nagy, párhuzamos öltésekkel. A talpbőr az 5,5 cm magas fasarok előoldalát is borítja. Két szabálytalan háromszögű nyúlványa a sarok alá hajlik és két faszeggel van megerősítve. A sarkat bevonó bőr és a sarok elejére boruló talpbőr az éleken egyenletes, apró öltésekkel van összevarrva. A fasaroknál kissé nagyobb, szélén ferdére vágott sarokfolt varróléccel van a sarok külső oldalát borító bőrhöz varrva. (82. ábra 4a—c.) 48. koporsó. Faber József. Meghalt 1797-ben. Magasszárú cipője fordítós kaptafán, kecskebőrből készült. Hossza 25,5 cm, szélessége 7,5 cm, magassága 14,5 cm. Felső részének két oldalán és hátul középen fut az összevarrás vonala, tehát három részből szabott. A varrásoknál a bőrszéleket behajtva fonákán varrták össze. A belső oldal varrása hasítékban folytatódik. Ennek két behajtott és kapocsvarrással beszegett szélébe 7—7 fűzőlyukat ütöttek. Gömbölyű cipőzsinórral fűzték össze, amelynek végein megmaradt a vaskupak töredéke. Talpa a sarokig fordított varrott, kettős lyuksorral, 5 mm lyuk- és öltéstávolsággal. A 2 cm magas fasarok előoldalát is borítja a talpbőr. Ez egyenletes, elég apró öltésekkel van a sarkat borító bőr széléhez varrva. A sarokfoltot varrással erősítették a sarkat borító bőr kihajló széléhez. A sarok felerősítésének módja hasonló a 16 sz.-hoz. A felsőrészt a kéreggel együtt egyszerre varrták nagy ferde öltésekkel a sarok bevonó bőrének kihajló széléhez. A kéreg felső széle kapocsöltéssel van a felsőrész bőrének belső oldalához varrva. (83. ábra 1 a—c.) 52. koporsó. Név nélkül. A cipő hegyes orrú, magas sarkú, fordítós. Hossza 22 cm, szélessége 6 cm, magassága 10 cm. Felsőrésze apró kockásán szőtt selyemszövetből készült, kivágott. Három darabból, egy fej-és két oldalrészből szabott. Kivágása vászonkötésű selyemszalaggal szegett, a szegésbe szűkítő szalag van fűzve. A varrásokat is ilyen szalag fedi. Eleje fémszálas és pillangós hímzéssel gazdagon díszített. Ezüstözött réz fonállal és ezüstözött réz pillangókkal készítették az apró virágos, pálmaleveles hímzést. A hímzés fölött 9 és 7 cm hosszan, dúsan berakott kettős selyemszalagfodor húzódik. Talpa bolyhozott, domború. Az ívelt fasarok kezdetéig fordított varrott, kettős lyuksorral, 3 mm nagyságú öltésekkel, 5 mm-es lyuksortávolsággal. A talpbőr a fasarok előoldalát is borítja és a sarkat bevonó bőr széléhez színén van hozzávarrva. A bevonó bőr kihajló pereméhez és elöl, a talpbőr sarkat borító részének széléhez varrták hozzá a saroknál kissé nagyobbra szabott sarokfoltot. A felsőrész peremét a két oldalvarrásig 1 cm széles bőrcsík fedi, ami elöl hegyben nyúlik föl a fejrészre. Ennek alsó szélét a felsőrésszel egyszerre varrták a talphoz, felső szélét pedig apró öltésekkel a fejrész selyméhez. (XXXVIII. t. 3., 83. ábra га—d.) 53. koiorsó. Szabados Mihály egri egyházmegyei pap. Meghalt 1797-ben. Csatos cipőjének anyaga, szabása igen hasonló a 30. sz. leletéhez. Ez is fordítós kaptafán készült. Hossza 26 cm, szélessége 8,5 cm, magassága 9 cm. Formájában az a különbség, hogy orra tompább, készítésmódjában pedig az, hogy talpa varrólécben színén varrott. Rakott sarkán a talpbőr és a három réteg sarokfolt között félhold alakú sarokerősítő folt van, ami a sarok hátsó részét megemelve azt vízszintesbe hozza. Csatja rosszezüst, ívelt téglalap alakú. Teljesen sima. Tengelye és az alsó szögletes része, ami az alul maradó pánthoz volt erősítve, valamint kettős tűje vasból készült. Ezeknek csak rozsdás maradványait találtuk meg. (83. ábra 3a—b.) 56. koporsó. Nemes Nemzetes Debreczeni Bárány Borbála. Meghalt 1801-ben. Igen hegyes orrú, 1 cm magas éksarkú, mély hegyes kivágású, fordítós kaptafán készült cipőjének hossza 26,4 cm, szélessége 6,8 cm, magassága 6 cm.