Folia archeologica 13.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő, hadjáratainak grafikus ábrázolásai

228 Centie

mé Wilhelmb Gizella m'FÍU AN DER ТШСКСХИЕК BRUCKEN BRIDER SÍI ÇjcfiktcH íc* ,-jtmArt 77. ábra tanúsága szerint Schmidmayer és Homagius félig-meddig műkedvelők, katonatisztek, akiknek működését csupán az említett veduták jelzik. Igazán jóképességű grafikust csak az 1666-ban megjelent „Abbildung der denckwürdigen Schlachten..." с. kiadvány két idevágó metszetének mesterében ismerhetünk meg. Az első ábrázolás a téli hadjárat egy lovas összecsapása Kanizsa környékén. Az eseményről nem emlékeznek meg hősünk életrajzai. A fejlett technikával megalkotott lap apró figuráinak részletes kidolgozása nincs a kompozíció áttekinthetőségének rovására. Az esemény ábrázolása mellett a barokk stílusjegyekben bővelkedő táj is figyelemre méltó. A nyugati iskolázottságú rajzoló Kanizsát mint fejlett európai várost mutatja be. Ez a helyzet az egyébként ugyancsak mozgalmasan megoldott híd felégetését ábrázoló metszet pécsi és eszéki vedutájnál is. E két metszet eddig elkerülte mind a Zrínyivel foglalkozó kutatók, mind a grafikai és ikonográfiái katalógusok készítőjének figyelmét. (Katalógus 23, 30. sz.; 76—77. ábra) Zrínyi Miklós, a költő, hadjáratainak ikonográfiáját egybefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a metszetek jórészt a nagyközönség számára készültek, röplapokat, népszerű propaganda- és történeti kiadványokat díszítettek. Művészeti és topográfiai szempontból nem hoznak újat, de szerény kvalitá-