Folia archeologica 13.
Kalmár János: A magyar huszár-tárcsapajzs
Л magyar huszár-tárcsapajzs 207 A nagyszebeni múzeum hasonló korú tárcsájára sötétzöld alapon fehér lovon ülő Szent György alakja van festve, teljes vértezetben, lova alatt lándzsájával ledöfött sárkány fekszik. M: 1340, sz: 540 mm. 3 2 Ismerünk tárcsapéldányokat, amelyekről elmarad a belső mező festett díszítése, csupán keretének festését találjuk meg. Hadtörténelmi gyűjteményünk tárcsája fehérre van festve, a négy saroknál, továbbá a jobb és a felső oldal közepe táján találunk fonott indacsomót ábrázoló, keletiesen festett díszítést. Kerületét piros-fehér-zöld csíkozás szegélyezi. A jobb felső csúcson két fúrt nvílás a tollbokréta tartó helvét jelzi. M: 1240, sz: 520 mm. 3 3 (XXXIV. t. 3.) Egy másik példányunk bordóra van festve, csupán a felső csúcsán látunk cikcakkal határolt fehérre festett mezőt. M: 1430, sz: 410 mm. Külföldi gyűjteményekből ismerünk nyolc olyan huszártárcsát, amelyek huszártornákon szerepeltek. Azonos külsejűek, fehér mezejük közepén vörös kereszt díszlik. Négy sarkuknál figyelhetünk még meg, azonosan mindegyiknél, kettős karéjú ún. „magyar bajusz" keretezésű beugró felületet. Alsó szintjük csaknem félkör alakban lekerekített. 3 4 Magasságuk 1300—1400 mm. (XXXIV. t. 4.) Egyes vélemények szerint a huszártárcsák alsó szintjének erős ívű lekerekítése, továbbá a jobb felső csúcs magasra ugrása török hatás alatt fejlődött ki. Ezt a véleményt elvetjük, mivel az ambrasi és egyéb európai gyűjtemények huszártárcsái, amelyek a leírt külsőt viselik magukon, megállapíthatóan mind nyugati készítményűek. Ha kerültek is tárcsák török tulajdonba, úgy ezek zsákmány, vagy csere folytán történtek. A fejlődés minden egyes fázisa Nyugathoz kapcsolódik. Az így kialakult huszártárcsa tisztán magyar jellegzetesség. A huszártornákon tisztán magyar fegyvereket szerepeltettek, nem a török fajtákat. A török hűbéres lovas, a spáhi, inkább a réz, vagy fonott, kerek pajzsot használta, amely ősi védőfegyvere volt. A törökség átvehetett magyar ellenfelénél látott, vagy zsákmányolt fegyvertárgyakat, amelyeket előnyösen felhasználhatott, de a tárgyi anyag és az ábrázolások sorozata az itthoni kialakulást igazolja. E korban a tartó heveder szegecsek háromszögű csillag alakúak. Összevetve a tárcsák fejlődési állomásaiban elért méreteket, azt találjuk, hogy a XV. század végi példányok magassága 620—720 mm, szélességük 380—570 mm között váltakozik. A XVI. század eleji példányoknál 700—880 mm a magasság, szélességük 530—600 mm. Végül pedig a XVI. század derekára kialakult tárcsatípus magassága a harántsávozottaknál 1160—1200 mm, szélességük 540—660 mm, míg az egyéb módon díszítetteknél 1200—1430 mm magasság mellett a szélesség 600—640 mm között váltakozik. A magyar huszár a tárcsáját, amely a gyors, könnyed mozgást eléggé gátolta, 1570 körül hagyta el. Ez a reform Zrínyi György tanácsára történt. , s Bie/z, J., i. m. 33. 3. kép. " Bécsi katalógus, 64. " Fischer Aukció katalógus. (Zürich 1934) 136. sz. 1935: 56. sz. 1936: 95. sz. Luzern 1938: 1526. sz.