Folia archeologica 13.
Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán
18 Korek József tiszai díszes edény. (I. t. 4.) Négy mezőre osztott, perem alatt 4 átfúrt szívóka és a legnagyobb öblösödésen a szívókák alatt kettős függőleges vonallal határolt osztómezőben a szívókákkal megegyező méretű, homorú felületű bütykök vannak. A mezőket átlós irányban megosztott, ellentétes párhuzamos karcolások díszítik. Az utólagos átégéstől élénk téglaszínű, ráégett vörös behuzattal. Ma: 9,7, szá: 8 cm, fá: 3 cm. (Ltsz. 60.35.31. )4. Nyúlt, félgömb formájú edény, enyhén ívelő szájnyílással. (I. t. 3.) A vékony falú, finom kidolgozású edény vállán négy hegyes bütyök van zárt íves vonalú díszítés között. A fényezett sávok vörösfestésű vonalközei polírozott zónákkal váltakoznak. 1' Ma: 20,5, szá: 18, fá: 7,5 cm. (Ltsz. 60.35.32.) 5. Félgömb formájú vékony falú edény (I. t. 7.), sárgásbarna, fényezett. 1 8 Ma: 10,5, szá: 9,5, fá: 4 cm. (Ltsz. 60.35.30.) A ház padozatán feküdt még a 6. számmal jelzett meander-díszes edény, azonban az átégéstől olyan apró darabokra repedezett, hogy szinte megsemmisült. A 7. szám alatt feltüntetett helyen kisméretű pohár, 8. sz. alatt díszítetlen nagyobb vékony falú edény össze nem állítható töredékei feküdtek. A házalapon eredeti helyen álló edényeken kívül az omladékból számos töredék került elő, amelyek a legutolsó települési szinthez tartoznak. Ezek közül kiemelkedik egy csiszolt kőbuzogány megkezdett átfúrással. A kőbuzogány hasonlókorú telepeinken egészen ritka. 1* Anyaga gneisz, megkopott. Átm.: 4,5 cm. (5. ábra 14.) A kerámiatárgyak közül jelentős a kerekalakú edényfedő. (II. t. 1.) Külső lapja kissé homorú, szélén két kiszakadt fűzőlyukkal. A belső lapja peremes szélű, vörös színű, átm.: 9,4, vastagsága: 1 cm. E formára utaló edények közül figyelmet érdemel a durva kidolgozású edény-oldal, pszeudo kiöntőcsővel. A kiöntőcső nincs átfúrva. (5. ábra 9.) Átfúrt kiöntőcsöves edény is előfordult (5. ábra 13.), plasztikus bordadíszítésű oldaltöredéken. 2 0 Az edénytöredékek között megtaláljuk a jellegzetes festett vonaldíszes töredékeket, (5. ábra 1, 2.) a hólyagdudort, (6. ábra 3.) a vastag falú edények zártvonalú bemélyítéseit, (6. ábra 1.), az ujjbenyomásos plasztikus díszeket (5. ábra 6.) és a tiszai díszítéses darabok között zömében a párhuzamosan bekarcolt cserepeket, legtöbbjén hálómintával. Más telepeken nem gyakori a beszúrt díszítés, amely a legfelső települési szintben is képviselve van, egy kihajló peremű csupor nyaktöredékén. Vállán kétsoros bemélyített vonaldísz, alatta pedig .tét helyen kétsoros háromszögű metszetdíszítés látható. (6. ábra 4.) A telepre igen jellemző a láb alakú fogantyú, amelynek szép példánya a II. t. 8. ábrán látható. A kerámián alkalmazott bütykök, fogantyúk utólagos felrakásának techniKájára ad e darab újabb bizonyítékot, ugyanis az edényhez csatlakozó részt a készítő beirdalta, hogy ezáltal az edény felületéhez jobban tapadjon. Technikai sajátságai miatt érdemel figyelmet egy átégett agyagdarab. Lapított pogácsa forma, valószínűleg az edény-díszítéséhez használt nyersanyag. Egyik lapját határozott textil lenyomat fedi, amely arra utal, hogy az agyag nedvességének megőrzése végett szőtt anyagba csavarták bele. (5. ábra 11.) Ltsz. 60.36.43. A ház alatti rétegből, amely a korábbi, többször megújított településből származik, néhány olyan töredék érdemel említést, amely a legfelső településben nem jelentkezett, ill. nem olyan gyakori. A vastag törmelékrétegben előkerült egy vörösbehuzatú pelyvás anyagú töredék, oszlopos fogantyúval. 2 1 (5. ábra 8.) E rétegben gyakoribb volt a hólyagos dudor is, amely a III. kutatóárokban 80—100 cm közön került elő tömegesebben. Gyakoribb volt a beszúrt pontdíszítés is. Az alsó rétegből került elő egy sárgásbarna, fénylő felületű, valószínűleg nyakas, félgömb formájú edény alsó fele. (II. t. 5.) Hasát függőlegesen húzódó, kettős tűzdelt háromszögek díszítik. A díszítés nem szimmetrikus. Egyik oldalon a tiszai vonal díszítésformáját mutatja körülhatárolt, megtört vonalú tűzdelésekkel. (Ltsz. 60.35.49.) A háromszögű, kimetszett, szinte pecséteknek ható díszítő elem egy edény oldaltöredékén is előfordul, vízszintes és függőleges sorokba rendezve. (5. ábra 4.) Hasonló díszű peremtöredék került elő a III. felület 50—80 cm mélységéből. (5. ábra 3, 5.) Jellegzetes tiszai díszítések e rétegben is előfordultak, közöttük egy meanderdíszes, vékony falú edényen. (II. t. 7.) Ez a töredék antropomorph edény lábrészletének látszik. Felében hasadt el, eredetileg két lábon állott az edény. 1 7 Hódmezővásárhely-Szakáihát, Banner /., Dolg. 11(1935) VI. t. 1. 1 8 E forma minden telepen megvan: Lebő, Korek /., i. m. XXXVIII. t. 11. Kökénydomb, Banner J., Arch. Ért. 78(1951) II. t. 10., IV. t. 10. 1 9 Csóka, Banner /., Acta Arch. Hung. 12(1960) LI. t. 22, 23, L. t. 3, XL. t. 16. 2 0 Analógiái a nagyobb telepekről ismertek. Csóka, Banner /., Acta Arch. Hung. 12(1960) III. t. 7. Kökénydomb, Ua., Arch. Ért. 76(1949) XV. t. 3. Lebő, Trogmajer О., i. m. 1.1. 17, IV. t. 26, IX. t. 21, 25. 2 1 A forma analógiáit szerző „A vonaldíszes kerámia kultúrájának elterjedése a Nagyalföldön" c. dolgozatában közli. MFMÉ 1958—59. 45—46. I. t. 7. Legközelebb áll hozzá a Szolnok—Paládics, szászbereki példány.
