Folia archeologica 13.

Kalmár János: A magyar huszár-tárcsapajzs

200 Kalm

ár János tollbokrétás, zsinóros ruhába öltözött magyar urak csoportját. Jobboldalt szablyás magyar harcos áll, vállán átvetett szíjon huszártárcsa függ. A tárcsa lombozatos keretezésü, belső mezejében rombusz alakú keretben négy tölgyfalevélből álló ékítmény díszlik. A kopjarúd kivágása, a felső jobb csúcs emelkedése a leírt tárgyi emlékeinkkel azonos méretűnek tűnik fel. (60. ábra 1.) A 232. lapon város ostromát látjuk, Landesknechtekkel és vértezett lovagokkal. A kép bal oldalán könnyű öltözetű magyar huszár vágtat, jobbjában András-keresztes lobogós kopjátemelve, balján szablyája lóg, hátára vetve látjuk huszártárcsáját, amelynek közepét sugárzó napkorong díszíti.

7 (60. ábra 2.) Ismerünk egy évszámmal datált tárcsapajzsot is, amely Stein várából származik. Jelenleg a müncheni Bajor Nemzeti Múzeum őrzi. Mindkét oldala bőrrel és lenvászonnal borított. A külső oldalára aranyruhás, virágot tartó álló nőalak van festve. A felső szint mentén a tárcsa tulajdonosának a neve: KASPAR ASP ACH olvasható. A belső oldalán többsoros latin szöveg végén találjuk az évszámot — MCCCCLXXX —, az 1480. évet, majd ezalatt ismétlődik a tulajdonos neve, alant pedig a címere. A tárcsa oldalán megtaláljuk a lándzsarúd számára való kivágást, a felső oldal felfelé törekvő ívelése még mérsékelt. Alsó szintje egyenes levágással zárul. Caspar Aspach steyer nemes 1433-—36-ban Frigyes osztrák herceg udvarmestere volt.

8 Hadtörténelmi gyűjteményünk vasból készült huszártárcsáján még megtalálhatjuk a kopjarúd kivágását. Jobb felső csúcsa azonban már jelentékenyebb mértékben nyúlik felfelé. Ez az állapot már a XVI. század elejére utal. Felső szintjének a többi oldalakhoz viszonyítva erőteljesebb kidomborodását figyelhetjük meg, amely az ellenséges kardvágás ellen hatásosabb védelmet biztosít. Keretezése vésett és aranyozott, állatalakos és lombozatos díszítésű, körülfutó rozettás szegfej-sorral. A belső mezőt virágsziromszerűen összeállított négy, csúcsos, aranyozott és vésett díszű levélalak ékesíti. A levélalak körül egyenes, illetőleg kissé ívelődő, domborodó tűlevél helyezkedik el. A négy levélalak csatlakozási középpontján többkaréjú kerek tárcsában, csillagszerűen ' Schult^., A., Der Weißkunig. Jahrbuch der Kunsthist. Sammlungen der Allerhöchsten Kaiserhauses. 6(1888) 128. 8 Hefner-Alteneck

, J. H., Waffen, ein Beitrag zur historischen Waffenkunde. (Frankfurt a. M. 1903) 38. LXI. t. 62. ábra