Folia archeologica 13.

Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán

10 Korek József 'É 1. ábra a Sártó szigetet. Egy 1476. évi határbejárás még Ságtau néven említi és a vízszabályozás előtt sebes vízfolyás lehetett. (1. ábra) Erre utal nemcsak a meredek érpárt, hanem, hogy a vízfolyásnak a Sártó sziget déli oldalán visszakanyarodó sodra félig elhordta a túlsó parton emelkedő halmot. A század végén a mederbe ásott Csurgói-csatorna víztelenítette a területet.

8 Az ért kísérő hátból két halom emelkedik ki: Kova-halom, amely nevében is őrzi őskori lelőhely voltát és a Szarka-halom, amely a terület birtokosától kapta nevét. Egyik sem mesterséges, hanem természetes terepalakulás. Az ért követő partvonulatot a volt Szarka-tanya déli oldalán és a Kajó-tanya északi részén szakítja meg egy-egy mélyedés, amely egykor a mocsaras, mélyfekvésű terület lefolyó ere volt. A bővizű érpárt mellett szinte szigetként álló terület jó települési helyül kínálkozott és a csiszolt kőkori lakosság fel is használta a kitűnően védhető területet. A mélyszántás, majd a talajjavítás során keletkezett, nagyméretű agyagbányák alkalmat adtak a település kiterjedésének és formájának megfigyelésére. A település formájára elsősorban az 1958-ban nyitott bányában végzett megfigyelések vetettek fényt. A talajjavítás céljára 100x50 m nagyságú gödröt vágtak gépi erővel. A munka rendszertelensége folytán csak a föld kihordása után volt lehetőség a megfigyelésekre. A közölt profilrajz igen sűrű települést mutat. 80 cm mélyen humusz fedte a területet és ennek alsó szintjében jelentkeztek a paticsos, illetőleg átégett rétegek. (2. ábra) Jól kivehetők a meszes, agyagos talajba vágott gödrök, amelyek szegletes metszetet mutatnak és igen mélyen, helyenként 2,8 m-re is lenyúlnak. A talaj 3,50 m-nél homokos, 8 Bereczky Imre tanár megfigyelése, aki részt vett a próbafeltáráson is. MN M Történeti Múzeum Adattár 104. D. II. 1. ábra