Folia archeologica 12.

M. Kabay Éva: A szalacskai koravaskori tumulusok anyaga a Magyar Nemzeti Múzeumban

56 Ai

. Kaba

y Éva meg mindkét rétegben. A felső máglyarétegben amellett még igen sok cserép is volt, amelyek nyilvánvalóan a halottszertartás közben törhettek el, jobbanmondva törték össze őket. A cserepek azonban nagyobb tűz nyomait nem mutatták. A második kamrába dobált cserépdarabok közt voltak olyanok is, amelyek nyilvánvalóan egy edényhez tartoztak, de annyira szétterülve feküdtek, hogy leestek valahonnan és úgy törtek össze, vagy pedig összetörték és úgy dobálták be a sírba. Már a máglyán is állhatott néhány edény, mert hiszen egyébként nem kerülhettek volna cserepeik az égett csontok közé. Egyes cserepek szétszórtsága annyira nagyfokú volt, hogy csak arra gondolhatunk, hogy már előbb összetörték őket.

2

5 Egy edény cserepeinek csoportos előfordulása viszont amellett szól, hogy valahonnan magasabb helyről, polcról vagy hasonlóról hullottak alá a sírkamra padlójára." Amíg hitelesen feltárt koravaskori tumulusaink nincsenek, ill. nincsenek megfelelően publikálva, a szalacskai tumulusok erősen hiányos és ásatási megfigyelések szempontjából sem teljesértékű anyagából nem vonhatunk le meszszebbmenő következtetéseket. Ezért befejezésül csak utalni szeretnénk néhány hazai és külföldi tumulus-csoportra, amelyek a szalacskai leletekhez egészükben és egyes részletekben is a legfontosabb párhuzamokat szolgáltatják. A tátikai halmokból a szalacskai III. tumulus elveszett bronzbetétes díszítésű edényéhez hasonló töredéket ismerünk.

2

6 A somlyóvásárhelyi I. vagy nagy tumulusban a kamra falán a szalacskai III. tumuluséhoz hasonló ajtószerű kihagyást figyelt meg Rhé Gyula.

2

7 Ugyanebben a tumulusban sertéscsontok is voltak. (Vö. V. tumulus.) A nagysomló-dobai tumulusokból származó szalagfüles bronzgombok

2

8 megegyeznek a szalacskai III. tumulusban találtakkal, a bronzedény fülével

29 egyező, derékszögben hajlított bronzpálca, tehát fültöredék volt a szalacskai II. tumulusban. A leírás szerint a sírkamra felépítése is hasonló lehetett a szalacskai tumulusokéhoz.

3

0 A nagybaráti I. tumulusból trébelt bronz lemezdarabok és apró bronzrögök kerültek elő erősen összeégett állapotban. Ugyanilyen összeégett, alaktalan bronzrögök voltak a szalacskai II, III. és V. tumulusban.

3

1 A D tumulusból a Börzsönyi által vascsöngőnek, ill. vaspöngőnek nevezett vaskorongokhoz hasonló tárgy került elő.

3

2 A nagybaráti tumulusban a szalacskai III. tumuluséhoz hasonló fenő- vagy csiszolókövek is voltak.

3

3 2

5 Klim А., „В halom megásatván sok különféle cserepet adott, de a cserép úgy össze-vissza volt hányva, és egy-egy edényből oly kevés összeillő rész találtatott, hogy feltehető, miszerint a cserép nem mint egész lett a földbe temetve."; Hasonló jelenséget figyelt meg Bayer a statzendorfi és Modrijan a frögi tumulusokban. Bayer, ]., Das prähistorische Gräberfeld in Statzendorf (N. Ö.) JCC N. F. 2(1904) 55.; Modrijan, W., Das hallstattzeitliche Gräberfeld von Frög. Carinthia I. 147(1957) 41. 2

6 Kuzsinszky В., A Balaton környékének archaeologiája. (Bp. 1920) 114., 154. kép.; Darnay К, Arch. Ért. 19(1899) 277. 2

7 Rbé Gy., Veszprémi Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1928 — 29. évi jelentése. 4. 2

8 Száraz A., Arch. Ért. 15(1895) 322. II. t. 12a-b. 2

9 Uo. II. t. la-c. 3

0 Uo. II—III. t. 3

1 Börzsönyi A., Arch. Ért. 29(1909) 249. 3

2 Uo. 253., 18. kép. 3

3 Uo. 247. skk.