Folia archeologica 12.
Szakács Margit: Zarzetzky József pesti gyufagyárai
Zarzßt^ky Józ s*f pesti gyufagyárai 307 számú munkatermet kell feltételeznünk az épületben. Mögötte szintén nagyobb, de földszintes, raktárszerű épület látható. Előtte felhalmozott, nagymennyiségű faanyag mutatja a gyár nyersanyag készletét. A főépületek körül kisebb-nagyobb földszintes épületek fekszenek, amelyek minden valószínűség szerint kisebb műhelyek céljait szolgálták, valamint munkások lakásai lehettek. A telep 4500 négyszögölnyi területen feküdt. Jelentőségét és nagyságát a képanyagon kívül korabeli leírások is megerősítik. A Fővárosi Lapok 1865-ös évfolyamában közli a Lipótvárosban 1850-től 1864-ig történő építkezéseket és megállapítja, hogy ezek között a legnagyobb Zarzetzky 1857-ben épült gyufagyára. 3 7 A 3 Bárány utcai gyár közben egyre rosszabb állapotba került, a munkahelyek elhanyagoltak, túlzsúfoltak voltak. Az új gyár építkezései, bár kölcsön felvételével történtek, nagy tőkét vontak el s ez sem tett lehetővé anyagi befektetést a régi gyárnál. De a gyáros nem is törekedett erre, egyre kevesebbet törődött vele és ott dolgozó munkásaival. 1858-ban fia, ifj. Zarzetzky József nevén működött kisebb gyufagyár a Szövetség utca 22-ben, de az apa gyár jogosítványával. A fia tulajdonképpen csak üzletvezető volt ott. Mindössze 45 munkással dolgozó kis üzem lévén, feltevésünk szerint „fiók-gyárként", átmeneti időre létesítette, míg a Váci úti gyár felépítése és berendezése befejeződik és az oda való áttelepítés megtörténhetik. Ezt támasztja alá az is, hogy forrásaink csak 1858 nyarától említik és csak ebben az évben. Lehetséges, hogy a 3 Bárány utcai gyár tehermentesítését szolgálta, de nem oldotta meg ezt a problémát. A helyzet ugyanaz volt, mint a 3 Bárány utcában, súlyosbítva azáltal, hogy az épület, illetve a munkatermek kevésbé voltak alkalmasak üzem céljaira. Ezenfelül a szabályok betartása körül is voltak mulasztások s mindezekért a tanács zárlatot rendelt el és a tulajdonost 50 forint pénzbírsággal is elmarasztalta. 3 8 A 3 Bárány utcai gyárban is változatlanul súlyos volt a helyzet 1863-ig, amikor a tanács az ott tapasztalt szabály- és rendellenességek miatt elrendelte az üzemeltetés beszüntetését. 3 9 A rendelkezést kiváltó okok elsősorban egészségügyi vonatkozásúak voltak és a foszforos megbetegedésekkel függtek össze. Gyufagyáraink voltak e korszak gyárai között a legegészségtelenebb munkahelyek a foszforos gyufák készítése óta. Az ipari betegségek egyik legveszélyesebb fajtája a foszfornekrózis szedte áldozatait a fehér foszforral dolgozó gyárakban. A foszforgőzök belélegzése a munkások állkapcsát és fogazatát támadta meg és gyakran követelt halálos áldozatokat is. A gyártáshoz felhasznált elemi foszfort a kálciumfoszfát tartalmú ásványokból állítják elő különféle eljárásokkal. Az így nyert fehér foszfor egyik tulajdonsága, hogy zsírokban oldódik s a szervezetbe jutva ott felszívódik, éppen ezért erős méreg. A jól használható foszforos gyufák gyorsan terjedtek s a fokozódó gyártásban foglalkoztatott munkások között egyre nagyobb méreteket öltöttek a megbetegedések, ezért e gyufa gyártását a legtöbb államban betiltották. Hazánkban erre csak 1912-ben került sor. 4 0 3 7 Fővárosi Lapok, 1865. 81. 8 9 F. L. Tanácsi jkv. Pest. X. 310/858. 3 9 Uo. 4 0 Vajdafy A., i. m. 298. 20*
