Folia archeologica 12.

G. Sándor Mária: Középkori sakkfigurák a nagyvázsonyi várból

254 G. Sándor Mária is, mint a cluny múzeumban őrzött hegyikristályból készült figurák (70—71. ábra) és a firenzei Museo Nazionale-ban levő darabok.

1

9 E kor sakkfigurái mutatnak leginkább formai rokonságot a nagyvázsonyi darabokkal. Természetesen azonosságról nem is beszélhetünk, már csak a két tárgy anyagának különbözősége miatt sem. A bemutatott XV. század végi sematikus ábrázoláson látható sakkfigurák a nagyvázsonyi darabokhoz igen hasonlóak. Tárgyalt darabjaink játéktörténeti vonatkozásai alapján a XV. század második felénél korábbiak nem lehetnek. Feltevésünket igazolja a futónak geometrikus alakja és a királynő megjelenése, amely már az európai sakkreform eredménye. A XVI—XVIII. századi figurák viszont már semmi hasonlatosságot nem mutatnak a nagyvázsonyiakkal. Teljes tipológiai azonosságra nem törekedhetünk, mert tulajdonképpen nem volt az egyes figuráknak abszolút meghatározott és kötött formája.

2

0 Eléggé szűk határok között ugyan, de mégis változtak az egyes azonos értékű figurák. A sakkozás magyarországi történetére vonatkozólag néhány érdekes középkori adatunk is van. Beatrix királyné Ulászlóval az olmützi találkozón több ízben sakkozott.

2

1 1557-ben egy olasz sakkmester azért jött Magyarországra, hogy Batthyány Ferenccel, az akkor leghíresebb magyar mesterrel sakkozzék.

22 Ugyancsak a XVI. században utazik keresztül hazánkon a híres olasz sakkmester Paolo Boi is, aki Hatvan, Szendrő, Sárospatak várát érintette.

2

3 Ezen szerény adatok is arra engednek következtetni, hogy a sakkozás olasz hatásra terjed el hazánkban és a főrangúak kedvelt játéka lesz.

2

4 Végül fel kell vetni, hogy a három sakkfigura honnan került a nagyvázsonyi várba? Sajnos e kérdésben csak feltételezésekre vagyunk utalva. Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Horváth Márk kapcsolatban állottak a királyi udvarral, ahol feltételezhető a sakkjáték kedvelése. Horváth Márknak, mint dalmáthorvát bánnak révén, bizonyos olasz kapcsolatok kérdése is felvethető. Ezt azonban adatokkal bizonyítani nem tudjuk. Meg kell kísérelnünk egy másik lehetőség felvetését figuráink eredetét illetően. Ez a vártól néhány 100 méterre levő pálos kolostorral van összefüggésben. Ugyanis az 1959. évi ásatás során előkerült igen sok olyan használati és dísztárgy,

2

5 amely azt bizonyítja, hogy a kolostorban különböző kézműves műhelyek dolgoztak, többek között csontfaragó műhely is. A kolostor feltárása során csonttárgyak is kerültek elő, melyek a sakkfigurákhoz hasonlóan szarvasagancsból készültek, de ezek nem voltak esztergályozottak. Feltételezésünket az is alátámasztja, hogy lelőhelyünkről több egyéb lelet is van, ami minden 1

9 Uo. 43. Ugyancsak e tárgyakról említést tesz az Enciclopedia Italiana XXI. (Milano 1936) 986. Ugyané helyen találunk említést, hogy a firenzei Museo Nazionaleban is vannak XV. századi sakkfigurák. 2

0 basa, T., i. m. 62-64. 2

1 Bon/iniA., Mátyás király. (Bp. 1959) 252.; Csánki D., Sz 17(1883) 762,;Fogel]., i. m. 134.; Radváns

Zky ]., Sz 17(1883) 318. 2

2 Kerékgyártó Á., Magyarok életrajzai. I. (Pest 1858 — 59) 516. 2

3 Ezt az adatot dr. Vajda Árpád nemzetközi sakkmester szíves szóbeli közlése alapján említem. 2

4 Csánki D., i. m. 763. 2

5 Éri I. szíves szóbeli közlése. Ua., Nagyvázsony. (Bp. 1959) 48.