Folia archeologica 12.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zár-mechanizmusok fejlődése a XII-XV. századig

196 Te mesváry Ferenc Ugyancsak ebből a temetőből került elő egy másik lakat is, amelyet azonban Cziráky rajzban nem közölt. A lakat kulcslyuk nyílása a XVIII. században oly jól ismert félkör alakúra kiképzett.

1

8 A lakat méretadatai azonban világossá teszik, hogy nem béklyó lakattal állunk szemben.

1

9 Bár a szerző a kengyel ívelését nem határozta meg, a szűkös adatokból úgy véljük, hogy a XV—XVII. századból előkerült fő típusok egyszerűbb formáihoz tartozhatott. A szűkebb értelemben vett kutatásunk körébe nem tartozik a magyar honfoglalást megelőző időszak kulcspajzsainak vizsgálata, mégis a régészeti szakirodalmunkban feltűnő, viszonylag igen kevés, de ellentétes véleményeket kiváltó anyag szükségessé teszi, hogy ezzel kapcsolatos álláspontunkat röviden kifejtsük. Hampel a cikói temető 367. sír leletei között fehér krétaszínű anyagból készült, a felerősítés számára négy áttöréssel ellátott kulcspajzsot említ.

20 A jelzett tárgy valóban kulcspajzshoz hasonló, de hogy nem lehetett az, bizonyítja a felerősítő lyukak nagyságának aránya egybevetve a tárgy anyagával. Ugyanis az áttörések nagyméretűek és túlságosan a peremen helyezkednek el. Mivel az anyag könnyű, a vékony és finom peremeket a nagyméretű szegek kipattintanák. Ezért helyesebbnek tartjuk a feltárónak, Wosinszky Mórnak véleményét, aki a jelzett darabot egyszerűen díszítési tárgynak írja le.

2

1 A németsűrűi bronzkulccsal egy területről került elő az a kulcspajzsnak tartott lemez is, amelyet Hampel többször idézett művének II. kötetében a 335. lapon tesz közzé.

2

2 Sajnos, ennél a darabnál sem tudjuk megállapítani, hogy pontosan milyen szerepet tölthetett be, annyi azonban valószínű, hogy kulcspajzsot e tárgyban sem láthatunk. A harmadik kulcspajzsnak tartott lemez a Komárom megyei Závodban került felszínre.

2

3 Hampel elmondja, hogy az a középen áttört vaslemez rozsdás vászon darabkákkal és csavart szálakkal került az ásató kezébe. A magunk részéről ládika kulcslyuk veretének nem tartjuk. Ugyanis feltételezhető, ha valóban kulcspajzs lenne, akkor — mivel vaslemezről van szó — a ládika egyéb vas veret-maradványaival is találkozni kellene a sírban. Röviden foglalkoznunk kell még a népvándorlás korának állatfigurás lakataival is. Igaz, eredetükre nézve inkább találgatások, mint hiteles forrásaink vannak, azonban közülük számos olyan szerkezeti mechanizmussal rendelkezik, amely alapját képezhette •— ha nem is közvetlen módon — a későbbi századok szerkezeti rendszereinek. Az állatfigurás lakatok kérdésével először Grempler foglalkozott.

24 Grempler az alakos lakatok vizsgálata közben analógiák feltárása érdekében jelentős könyvanyagot tanulmányozott, de utalásokat a nyugati könyvtárakban, a Szmirnában kapott hal idomú, bronz fibula alakú lakatjára vonatkozóan nem kapott. Grempler bemutatta ugyan a lakatot a párizsi, rajnavidéki, bécsi stb. múzeumokban, de ezeken a helyeken még rendeltetését sem tudták megállapítani. Keletre haladva, Magyarországon, a Nemzeti Múzeumban talált több szép analógiát. Grempler hatására később Hampel maga is foglalkozott a 1

8 Cziráky Gy., i. m. 276. 1

9 Hosszúság: 45 mm, szélesség: 27 mm, mélység: 15 mm. 2

0 Vö. Hampel /., i. m. III. CCXX. t. (367. sír, 1. ábra). 2

1 Vö. Wosinszky M., i. m. 76. 2

2 Vö. Hampel ]., i. m. III. CCLVI. t. (C. Aus Németsűrű 6. kép ) 2

3 Lásd Hampel /., i. m. II. 27. 2

4 Grempler V., Arch. Ért. 11(1891) 330-333.