Folia archeologica 12.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zár-mechanizmusok fejlődése a XII-XV. századig

194 Te mesváry Ferenc számú sírban faládika bronzveret maradványait mutatta ki, sőt a zár állítólagos kulcsa is felszínre került,

9 mégis a germán sírokat nem tekintve, a kulcsleleteket egészen más elbírálásban kell részesítenünk. Ugyanis a megfigyelések szerint a sírokban szórványosan kulcstöredékekkel is találkozunk, kihangsúlyozott módon a csontváz mellé helyezve. Ezeket a darabokat talizmánként alkalmazhatták a magyar honfoglalást megelőző évszázadokban.

1

0 Ugyancsak nagyon szép példánynak tekinthetjük a Visk-ről származó bronzkulcsot is. Fogantyúja áttört művű, karikákkal és pontokkal díszített. E nagyszerű darabon a koncentrikus körös díszítés különösen figyelemre méltó. „Ugyanaz a díszítés ez, amelyet a római császárság korában és a népvándorlás korán végig oly sűrűn alkalmaztak."

1

1 E rendkívüli darab Hampel érdeklődését is magára vonta és a palánkai lelettel egybevetve, korát a IX. századra helyezte. Megállapította: „Auch der Schlüssel von Visk kann dieser späten Zeit angehören. Die Riemenzunge von Németsűrű, ein Schlüssel und eine Schnalle gestatten anzunehmen, dass diese Sachen nicht viel jünger sind".

12 Ezek a kulcsok Hampel szerint nyugatiak és egyben fő típusok. Ennek ellenére ezekből csak nagyon keveset ismerünk. Jóval gyakoribbak az ún. barbár kulcsok, amelyek közül Hampel a keszthelyi temető anyagából egyet közzé is tesz, de jelzi, hogy a temetőben e típusból négy darab került elő.

1

3 A keszthelyi kulccsal mutat rokonságot a cikói ásatáskor felszínre került ún. „kapocs kulcs" is, amely a későbbi korok fazáras kulcsaihoz hasonló. Hampel véleményét, aki e darabot kulcsnak tekinti, ezúttal nem fogadhatjuk el.

1

4 Feltevésünket támogatja Wosinszky Mór véleménye is, amely szerint a cikói temető 306. számú sír leletei között az öreg csontváz fejénél elhelyezett vaskampó nem más, mint fejdísz rögzítő.

1

5 E korszak termékei közül említésre érdemes még Cziráky Gyula bogoljevai ásatásainak eredményeként ismert emlékanyag.

1

6 Ugyanis a temető második sírjában egy csontváz lábánál a mai béklyó lakatokhoz hasonló rozsdás vasdarabot találtak. Sajnos, Cziráky a sír kibontásánál nem volt jelen, és így a sírbolygató elbeszélésére vagyunk kénytelenek támaszkodni. Elbeszélésének érdekessége az, hogy állítólag egy spirál rugó maradványát piszkálta ki a lakat belsejéből. Azonban forrásanyagunkat hitelesnek nem fogadhatjuk el, és így ezt a darabot nem áll módunkban összevetni a későbbi századok ún. spirálrugós béklyó lakat rendszereivel. A magunk részéről a legvalószínűbbnek az ún. vállperemes retesz-rendszer feltűnését tartjuk, mivel ezek a megoldások már a római lakatoknál is megvoltak.

1

7 9 Csallány G., Dolg. 8(1932) XLVIII. t. 1

0 Ezúttal mondok köszönetet dr. Kovrig Ilonának a talizmánokra vonatkozó értékes felvilágosításokért. 1

1 Arch. Ért. 14(1894) 96. 1

2 Hampel ]., i. m. I. 805. A németsűrűi, palánkai és viski lelet egybevetését lásd uo. III. CCLYI. t. ™ Uo. II. 177. vö. Uo. II. CXLIV. t. 1

1 Uo. 285. vö. Uo. III. CXLIV. t. 1

5 Wosinszky M., AK 17(1894) 67. A feltevéseket megerősítik még Leszih Andor Muhin végzett ásatásai, ahol koponya közelében hasonló vasat talált. Éri I,— bólint A., Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. RF II. 6. (Bp. 1959) 13. 1

6 Cziráky Gy., Arch. Ért. 19(1899) 273. 1

7 Vö. Hampel /., i. m. II. 121.