Folia archeologica 11.

Patay Pál: Késő-vaskori ház Acsán

42 Pa/ay Pál Valószínűleg nem is volt hosszú ideig lakott: kultúrréteg nem is alakult ki a területén. A földbe mélyített házak nem szorosan, hanem több méteres térközökkel, különösebb rendszer nélkül helyezkedtek el. A két többé-kevésbé feltárt objektum nagyság és alaprajz tekintetében hasonló építmény marad­ványának látszik. A 16. jelzésű feltárása lehetővé tette, hogy némileg tájékozód­hatunk egykori felépítményének valószínű képéről. A kunyhót minden valószínűség szerint egyszerű nyeregtető fedte. Erre enged következtetni az, hogy a keskeny oldalaknak nagyjából a közepén, 12. ábra vagyis a hosszanti középvonal végein egy-egy cölöplyuk helyezkedett el. Az egykor bennük állt cölöp, helyesebben oszlop, a nyeregtető gerincszele­menjének alátámasztására szolgálhatott. Minthogy a kunyhó Ny-i harmadában is volt — igaz nem teljesen a középtengely vonalában — egy cölöplyuk, lehet­séges, hogy a gerincszelement itt is alátámasztotta egy oszlop. A tető széle egyébként feltehetőleg a lakógödör hosszanti oldalai mentén közvetlenül a földön nyugodott, ugyanis semmiféle olyan jelenség sem volt megfigyelhető, amiből ezen oldalakon a föld fölé emelkedő falak létezésére lehetne követ­keztetni. A keskeny oldalakon ugyanakkor — nyeregtetős tetőszerkezet esetében — háromszög alakban felmenő falaknak kellett lenniök. Lehetséges, hogy a töltelékföldben a Ny-i oldal mentén megfigyelt sárga agyagcsíkok éppen ezeknek az oldalfalaknak az omladékából képződtek. Különben a gerincszelement tartó oszlopok egyben a háromszögletes oldalfalak erősítésére is szolgálhattak. A bejáratnak a Ny-i keskeny oldalon kellett lennie. A domb, amelynek aljában a kunyhó állt, ebben az irányban lejtett s így az építmény

Next

/
Thumbnails
Contents