Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

EGY MAGYAR PUSKAMÜVES CSALÁD ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményében nagy számban találkozunk magyar mesterek remekeivel. Sajnos, ezideig nem történt kísérlet a magyar fegyverművesek életrajz-gyűjteményének összeállítására. Azok a külföldi munkák, amelyek a magyar fegyvertörténészek számára rendkívül becsesek ugyan — a magyar mesterek adatait csak hiányosan, vagy éppen a tényeket meghamisítóan közlik. A fegyvermester-jegyek összeállítója, Johann F. Stockei, a „Haandskydevaabens Bedommelse" című munkájában, amely a Tojhusmuseet szerkesztésében 1938-ban jelent meg, alig néhány magyar fegyverkészítőt említ.

1 Jóval jelentősebb az osztrák iparosok felsorolása, ami érthető Ausztria gazdasági fejlettségét és európai helyzetét figyelembe véve.

2 Kétségtelen, a statisztikai adatok is bizonyítják, hogy Magyarországon a XIX. században lényegesen kevesebb fegyverkészítő dolgozott, mint Áusztriában. A nagy gazdasági nyomás, amely Magyarország fejlődését hátráltatta, ezen iparágban is megmutatkozott. így megérthető, hogy Kossuth a magyar ipar lelkes támogatója nagyszerű szavakkal emlékezett meg az 1842-ben rendezett kiállítás alkalmával a magyar fegyverkészítő iparról. A magyar fegyvermesterek remekbe készült darabjai közül ezúttal azokat a fegyvereket vesszük vizsgálat alá, amelyek a Kirner család nevéhez fűződnek. A család, amely a XIX. században megszakítás nélkül vezető helyet töltött be a fegyveriparban, már a század végén az üzem megalapítójának Kirner Györgynek készítményeit múzeális értékként kezelte, és egy-egy darabot ereklyeként a Nemzeti Múzeumnak juttatott. A Kirner-fegyverek legnagyobb része 1919ben került a múzeum tulajdonába. A Tanácsköztársaság idején elkobzott vadászfegyvereket az ország minden vidékéről a fővárosba irányították. Az anyag egyrésze múzeumokba került, de 1920 elején a fegyverbizottságok az anyag nagyrészét visszaigényelték. Szerencsére a Kirner-fegyvereket már akkor múzeálisnak minősítették, és így visszaadásukat jelentős mértékben megakadályozták.

3 I. A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában levő Kirner-fegyverek lehetőséget nyújtanak, hogy rövid összefoglalást adjunk a család munkásságáról. 1 Magyarországon 1890-ben 140 fegyverkészítő műhely volt, amely közül kettő 6—20 alkalmazottal dolgozott. Matlekovits S., Az ipar alakulása a capitalizmus korszakában. (Bp. 1911) 32. 2 Ausztriában 1890-ben 667 puskaműves dolgozott 5798 alkalmazottal. Uo. 3 A Tanácsköztársaság bukása után Weissenbacher Endre a vadászfegyverek visszaadását követeli. Weissenbacher E., Nimród 1920. 38.