Folia archeologica 11.

Cennerné Wilhelmb Gizella — Rózsa György: A Magyar Történelmi Képcsarnok rézlemezgyűjteménye

202 Cennerné Wilhe

lmb Gizella—Rózsa Györgf Mayer István (1813—1893) 1. Hasonmás a Széchényi Könyvtár Szt. Krisztina legendáját tartalmazó kódexének egy lapjáról. Jelezve: „m. MAJER ISTVÁN." 24,3x15,8 cm. Lt. sz. 58.452.' M/skovits Mó^es (1798—1865 után) 1. A Nagy Sándor-mozaik reprodukciója. Jelezve: „Miskovits Moyses metsz: 1833." 20.1x34,4 cm. Lt. sz. 58.463. Napért, ]ohann Adam (XVIII. s%.) 1. Szt. László vizet fakaszt a sziklából. Felirata: „D. LADISLAUS, HUNG. REX. Gens electa DEO per Moysen hauserat undas Perque LADISLAUM Pannonis arma bibunt." Jelezve: „Joan. Adam Napért sculps. Viennae." 33,1 X23,6 cm. Lt. sz. 58.418. A lemez új levonata is megvan a gyűjteményben. Joseph és Andreas Schmutzer azonos kompozíciót sokszorosító rézmetszete, amelyet a pozsonyi prímási palota kápolnájának Maulbertschtől festett mennyezetfreskójával hoztak kapcsolatba, 1747-ben jelent meg. Napertről mindössze annyit tudunk, hogy Assner Ferenc mostohaapja volt. Lásd Pataky D., A magyar rézmetszés története. (Bp. 1951.) 69. így nem tudjuk eldönteni, hogy a két rézmetszet közül melyik a korábbi. A freskón a király alakja ellentétes beállítású, így nem lehetetlen, hogy Maulbertsch műve és a két metszet azonos, jelenleg ismeretlen forrásra megy vissza. A Schmutzerek metszetére nézve lásd: Csákós, J. H., Zur Entstehungesgeschichte der Deckenmalerei in der St. Ladislauskapelle des Primatialpalastes in Pressburg. Forum. 8(1938) 64—5. Neid/ János József (1776—1832) 1. Sallustius. Jelezve: „Richter deline: — Neidl sculp*." 20,3x13 cm. Lt. sz. 59.88. 2. Catilina. Jelezve: „Richter deline: — Neidl sculp*." 20.3x13 cm. Lt. sz. 59.89. 3. Iugurtha. Jelezve: „Richter de: — Neidl sculp*." 20,3x13,2 cm. Lt. sz. 59.90. Mindhárom kép megjelent: Cajus Sallustius Crispus Szent-Györgyi Gellérd' magyarázásával. Buda, 1811—12. I—II. köt. A leírt képeken kívül találunk még a könyvben egy Afrika térképét is „C. J. Taentzer — Karacs metsz" szignatúrával. Ennek lemeze ugyan nincs meg a gyűjteményben, de az eddigi irodalom nem ismerte. Az arcképek rajzolója Richter Antal Fülöp, a Pesten működött festő, rézmetsző és litográfus.