Folia archeologica 11.

Cennerné Wilhelmb Gizella — Rózsa György: A Magyar Történelmi Képcsarnok rézlemezgyűjteménye

198 Cennerné Wilhelmb Gizella—Rózsa Györgf Emellett — a múzeumokban és magánkézben levő egy-egy darabot (pl. Sopron, Liszt Ferenc múzeum, Szombathely, püspöki palota stb.) mellőzve — két nagyobb gyűjteményt kell még itt megemlítenünk. Egyik a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályán található és budapesti vonatkozású anyagot tartalmaz. Igen fontos, hogy itt a levonattal együtt néhány lemezt is bemutatnak a várostörténeti kiállításon s ezzel a szemléltetés és ismeretterjesztés szolgálatába tudják állítani. A magyar rézmetszés történetének fontos korszakához kapcsolódik a másik nagyobb gyűjtemény, a debreceni Református Kollégiumé. Az itt őrzött lemezek a XIX. század elején jelentős szerepet játszott debreceni rézmetsző diákok munkásságának máig fennmaradt emlékei. A rézmetsző diákok főleg térképeket és az irodalmi felújulás szellemének megfelelően könyvillusztrációkat metszettek. Rézlemezeik sajátos színt adnak az iskola történetét bemutató kiállításnak. A Magyar Történelmi Képcsarnok rézlemezgyűjteménye legnagyobb részt magyar művészek kezemunkája, de találunk benne szép számmal külföldi művészektől Magyarországon vagy külföldön, de magyar megrendelők számára készített darabokat is. Az ajándékozás és vétel útján a Nemzeti Múzeumba került törzsanyag eredetéről ma már nem állanak pontos adatok rendelkezésre, csak egy részéről derült ki, hogy az Egyetemi Nyomda kiadványában jelent meg. A nyomdák államosításakor ismét az Egyetemi Nyomdától került be nagyobb anyag, majd később Ehrenreich Ádám arcképsorozatának dúcai, amelyekről 1904-ben Ranschburg Gusztáv könyvkereskedő nyomtatott példányokat.

2 A gyűjtemény újabban egyes, vétel útján megszerzett darabokkal is gyarapodott.

3 Rézlemezgyűjteményünk népszerűsítésére történtek kísérletek a harmincas évek elején. A művészileg és történetileg legkiemelkedőbb anyagról 200—200 levonatot nyomtattak a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Műhelyében és azokat albumok formájában bocsátották közre. Az első album a XVII— XIX. századig terjedő időben keletkezett legszebb arcképeket, a második a XVII. század harmincas éveiben létrejött csatajeleneteket tartalmaz.

4 Sajnos, a gyűjtemény a második világháború folyamán jelentős kárt szenvedett. A lemezek tűz következtében meghajoltak és megpuhultak s nyomtatásra így nem alkalmasak. Most, a múzeumban folyó revíziós munka folyamán került sor a lemezanyag feldolgozására. Az egész gyűjtemény katalógusszerű ismertetése igen sok helyet igényelne és az anyag művészi színvonala ezt nem is teszi indokolttá. A már publikált darabok felsorolásától ezért el kellett tekintenünk.

5 Jegvzé2 Rózsa Gy., Müvtört. Ért. 8 (1959) 61. — Ezzel az anyaggal együtt került be egy Friedrich John-lemez: Rózsa G., Acta Hist. Artium 4 (1956) 154. 3 Pl. Elias Widemanntól. Cenner-Wilhelmb G., Acta Hist. Artium 4 (1957) 336 sk. 4 Műlapok a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztályában őrzött régi rézmetszetű dúcokról. I. sorozat. Tíz régi magyar arckép. (Bp. 1932) - II. sorozat. Hjisz régi magyar csatakép. (Bp. 1934). Utóbbi bevezetésében a könyv bécsi példányáról szóló megállapítások revízióra szorulnak. 5 A nagyobb, összefüggő sorozatok közül megemlítjük a Lütgendorff Ferdinánd-féle arcképeket és címereket, valamint a Tudományos Gyűjtemény sok illusztrációját. — Két lemez azért érdemli meg az említést, mivel a modern ikonográfiái feldolgozások számára ismeretlenek maradtak. Ezek: Savoyai Jenő arcképe, G. A. Müller rézmetszete 1728-ból J. v. Schuppen festménye után és Széchenyi István arcképe, L. Jacoby 1866-ban készült rézmetszete Daffinger miniatűrje után. Vö. Vayer L., Iconografia di Eugenio di Savoia. (Bp. 1938) Klny. a Corvinából és Vayer L., Széchenyi képe. (Bp. 1942) Klny. a Magyarságtudományból.