Folia archeologica 11.
Kalmár János: Hegyestőr és lóra való pallos a magyar huszár szolgálatában
170 Kalmár János bevonata újított, feltételezhető mégis, hogy a régi, a megkopott bársony színével egyező anyagot használtak fel. A hüvely és markolat díszítése és borítása a hegyestőrön rendszerint azonos volt a nyeregével, amelyhez tartozott. Egy XVII. század második feléből való leltárban egy kék bársonnyal bevont nyereghez kék bársony borítású hegyestőrt találunk feljegyezve. 3 4 A szablyát az ellaposodó végű keresztvas szárai, továbbá a csiszárjegy alapján a XVII. század 20—30-as éveire tesszük. A szablya és a lóra való pallos összetartozását, illetve egy készlethez való sorolását a drezdai Történeti Múzeumban őrzött magyar származású készletnél is láthatjuk. A külföldi múzeumokban őrzött fegyverek között előkelő helyet foglal el a drezdai Történeti Múzeum magyar fegyverkészlete. Tartalmaz egy lóra való pallost, szablyát, lófelszerelést stb. (XXI. t.) A lóra való pallos tompa hegyben végződő, széles, kétélű pengéjű. A markolat idegen hatásra alakult. Gombja oroszlánfejben végződik, keresztvasa elöl a markolat félmagasságig ér fel; a gomb lánccal kötődik össze, hátul aláhajlik, végén pedig kettéágazik. A keresztvasnak a markolatgomb felé ágazását a Kemény-féle és a Bethlen-féle pallos, illetve hegyestőrnél is megfigyelhetjük. Hüvelye aranyozott ezüstből készült, egész külső felülete keretes zománcozással borított, majd féldrágakövekkel, ametiszt, topáz, hegyi kristállyal, stb. kirakott. A kövek foglalatai boglárt utánzó kereteket alakítanak. Pengéje arannyal, ezüsttel, apró csillag és lángnyelvekkel tausirozott alapon a Nap, Hold és csillag képével díszített solingeni készítmény. A szablya pengéje a pallossal azonos díszítésű, hüvelye aranyozott ezüstből készült, a palloséval azonos művű, ékkövekkel kirakott díszítésű. 3 5 A drezdai készletet magyar ötvös kezemunkájának kell tekintetünk. Származásának ideje a XVII. század eleje. A drezdai inventár bejegyzése szerint a készletet 1613-ban vásárolták meg Prágában II. Keresztély szász választófejedelem számára. Sem a technikai megoldás, sem a fegyvertani jellegzetesség nem mutat idegen mesterkézre. Mindössze a pallos markolatánál látunk bizonyos idegenszerűséget, de ez még nem jelenti azt, hogy a készítő ötvösmester idegen. Elég adatot találunk arra nézve, hogy magyar pallosok markolata oroszlán, kígyó, legtöbbször sárkányfejben végződik. Pl. Zrínyi Péter egyik pallosán apró türkizekkel kirakott ezüstmarkolata tetejét sárkányfej díszíti. Az 1684-ben felvett munkácsi leltár a Thököly-féle ingóságok között olyan pallost említ, amelynek markolata sárkányfejben végződik. Ugyanitt egy kígyófejes pallos is fel van jegyezve. Rákóczi Ferenc fejedelem oroszlánfejes markolatú pallosa a legszebb példányok egyike volt. 3 6 Szomorú az a körülmény, hogy mind ezt is, mind annyi más emléket nem hazai múzeumunkban, hanem külföldi gyűjteményben őrzik. A Történeti Múzeum Fegyvertárában őrzött Hadik—Barkóczy-féle lóra való pallos pengéje Wundes János (1560—1610) solingeni kardcsiszár műve. A penge hossza 985 mm, szélessége 35 mm. Hüvelye zöld bársonnyal bevont türkizekkel ékített, halakat utánzó hüvelypántjai, keresztvasa aranyozott 3 4 Deák F., Tört. Tár 1879. 144. 3 5 Haenel, E., Kostbare Waffen. (Leipzig 1923) 122., LXI. t. 3 8 Thaly К., i. m. 177.
